TUDTAD-E?

Samu, a vértesszőlősi előember

Tudtad-e…

…hogy a Magyarországon talált nyakszirtcsont egy kb. 270-400 ezer évvel ezelőtt élt férfié volt, akit a tudomány ma már csak Samunak nevez?

Tudtad-e…

…hogy az anatómiai vizsgálat szerint Samu agytérfogata nagyobb lehetett a ma élő emberénél, tehát kora alapján homo sapiensnek, de a koponyaméret és az eszközök alapján a homo erectusnak (felegyenesedett ember) lehet nevezni?

Tudtad-e…

…hogy a vértesszőlősi előember agyveleje a kutatók szerint csak egy hirtelen és szokatlan, ugrásszerű fejlődés következtében alakulhatott ki így, és ez a fejlődés minden jel szerint a Kárpát-medencében ment végbe?

A bükki Szeleta-barlang kincsei

Tudtad-e…

...hogy 30-40 ezer éves nyíl- és lándzsahegyeket találtak ezen a helyen, amelynél tökéletesebb lándzsahegyeket, nyílhegyeket az ősember talán sehol sem gyártott?

Az istállóskői lelet

Tudtad-e…

…hogy itt háromlyukú, barlangimedve-csontból készített, öt hang megszólaltatására alkalmas furulya került elő?

Tudtad-e…

… hogy a másik itteni legfontosabb lelet a sok apró nyílhegy, amely rendkívül fontos lépés a civilizáció fejlődésében, hiszen itt találták nyílhegyeket legkorábban egész Európában?

Tudtad-e…

… hogy ez az eredmény rácáfolt az addigi álláspontra, miszerint a nyílhasználat csak a Kr.e 8000-től volt elterjedt, tehát a Kárpát-medencében kb. 25 ezer évvel korábban használták?

Genetika

Tudtad-e…

…hogy a genetikai vizsgálatok szerint a Kárpát-medence újkőkori népessége az őskori népességből származik, tehát folyamatosan azok lakták a Kárpát-medencét, akiknek leszármazottai így vagy úgy, de itt élnek?

Mi jellemző a táltosra?

-          A táltos jellel születik, például eggyel több csonttal, esetenként foggal, sokszor hetedik gyermekként (Mária Terézia például olyan rendeletet hozott, amelyben minden foggal született vagy hat ujjú gyereket azonnal be kell jelenteni és ki kell végezni)

-          viselkedése jelentősen eltér az átlagtól, esetleg búskomor, zárkózott, de rendkívül erős gyermek

-          jelentős változás éri hétéves korában, gyakran egy üzenet formájában tudatosul benne életének fő célja. Ezt követően életének minden hetedik évében kap egy bizonyos beavatást, melyek átvészelése után spirituálisan magasabb szintet érhet el

-          egyik legfontosabb jellemzője a révülés, ami egyfajta meditáció. A révülés során távolról gyógyíthat vagy a lelke messzire szállhat, akár a csillagok közé

-          gyakran kell viaskodnia más erőkkel különböző létsíkokon (olykor álom során fehér bika képében küzd meg a fekete bikával, tehát az ártó szellemekkel)

Milyen különleges képességekkel bírnak a táltosok?

-          értik az állatok nyelvét

-          megérzik az emberek gondolatait, prófétálnak, álmot tudnak fejteni, jövőbe látnak (mint ahogy Jézus is előre megmondott dolgokat)

-          látják a földbe rejtett kincseket

-          át tudnak változni állatok alakjába, vagy éppen láthatatlanná tudnak válni (jógiknál is megszokott jelenség)

Miben különbözik a magyar táltos a sámántól?

-          a táltos társadalmilag egy magas fokozat

-          az égiektől kapja a tudását, nem eltanulja, mint a sámán

-          a sámánnak gyógyszerekre, gombákra, gyógyfüvekre és dobszóra (ld. sámándob) van szüksége a révüléshez, míg a táltos ezt képes ezek igénybevétele nélkül véghezvinni

A táltos tehát egy személyben orvos, pap, tudó ember, míg a sámán a szellemvilággal való kapcsolattartásban tölt be fontos szerepet.

Révülés (rejtezés)

A magyar népmesékben (melyekből sok motívum a műköltészetbe is átszivárgott) számos alkalommal a főhős elalszik (előfordul, hogy egy síron teszi mindezt, ld. Arany János: Toldi), és hosszabb ideig „odaát” tartózkodik az álmok világában. Ilyenkor olyan, mintha halott lenne, lelke elhagyja testét és lélekben akár a Tejutat is megjárhatja. Ezt az elragadtatott állapotot, amelynek célja a tanulás lehet magasabb szellemektől, lélekutazásnak nevezik.

(Csallóközi adat: „Aludt öt-hat napig, egy hétig is aludt. Akkor felébredt, tudománya lett neki.”

A táltosi beavatás része: feldarabolás

A néphit és a népmesék szerint a táltosjelöltek tudományuk megszerzése során láthatóan szenvednek. Szenvedésük oka, hogy ekkor bejárják az alsó és felső világot is, útjuk során pedig a szellemek szétszedik testüket, megszámolják csontjaikat, hogy megállapítsák, a jelölt rendelkezik-e fölösleges csonttal, lehet-e táltos.

Táltos paripa

A táltosnak általában van lova, aki kezdetben egy gebe ló, amit mindenki megmosolyog, kigúnyol. A táltos azonban meglátja a ló rejtett értékeit és hatalmát. A népmesék szerint a lónak égő parazsat kell ennie, ezzel megtelik erővel, és így válik belőle aranyszőrű táltos paripa. Csak a táltos tudja a lovát úgy meglovagolni, hogy „repüljön, mint a gondolat”, tehát révüljön. A táltos szárnya a révülést, a Földtől való elszakadást jelképezi. A magyar hagyományban az ember és a ló különleges kapcsolata akár erre is visszavezethető.

Felhasznált irodalom: Diószegi Vilmos: Sámánizmus; Bíró Lajos: Táltosok könyve, http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/taltos-saman.htm

Hétfőre, a téli napforduló napjára terveztük, hogy ételt viszünk neki, meglátogatjuk a Balatontól nem messze fekvő viskójában az öreg táltost (én még sosem találkoztam vele, és nagyon kíváncsi voltam rá, de aztán kételyeim lettek a hideg és a hó miatt), és most kaptuk a hírt, hogy Karaul hosszas betegség után ma elhunyt. Isten vigyázza további lépteit!

 VIDEÓ itt elérhető róla.

Kis szerencsével pedig a gyűjteményéből is akadtam írásokra:

Koppány vértanúsága

A többi írás ZIP-ben elérhető innen.

"Akik ott voltak tavaly nyáron a Kurultajon, a törzsi gyűlésen, vagy látták az eseményről készült filmet, azok megismerhették Karault, az őrző táltost. Neki nincs egyháza, táltosiskolája és pénzgyűjtő műsora a tv-ben, amelyben pálcát forgatva, az emberi tudatot befolyásoló, megbabonázóan selymes, léleksimogató hanggal beszél arról, hogy kinek mekkora a mentálszintje, hány szellem van rajta, melyik szerve beteg és hogy az ágyát hány vízér metszi. Ő csak őrzi azt a tudást amit őseitől kapott, és  nem törekedik arra, hogy párducmintás bundában tetszelegjen fennhangon hirdetve, hogy ő a táltosok táltosa. Hitelét növeli az a tény, hogy nem Kovács megélhetési „táltost”, hanem őt kérték meg a Kurultajon a szer megtartására, amit olyan csodálatos jelenség követett, mint a Nap irányába megjelenő szivárvány.

Hogy hol élnek ma ők Ázsiában, arról olvashatsz a Wikipedián , vagy Benkő  Mihály Kipcsakokról szóló színes, ilyen és hasonló képekkel illusztrált könyvében.

A csodálatos föld és az emberek, akik a testvéreink újabb kisfilmre adtak okot! Öröm volt a szívemnek nézni! :) Messze vannak, de közelebbnek érzem magamhoz őket bármely más népnél.

Első

Ebben az ötödik percnél a tündérek erejével gyógyító hölgyet mutatnak be. Mielőtt elkezd beszélni, már érzi az ember, hogy nem "evilágian" beszél. Később az állatok lelkének vándorlásáról is szót ejtenek.

Második

Educatio. A negyedik percénél nézzétek meg a pakisztáni átlagtól ennyire elütő szőke gyerekeket! Mondhatni hihetetlen.

Harmadik

Az ősi szabályokról szól ez a rész. "We welcome you" - éneklik az angolra betanított gyerekek. Hát...

Meglepő lehet ez a kijelentés azok számára, akik előtt ismeretlen az összehasonlító nyelvészet azon új kutatási eredménye, amely szerint a magyar nyelvben található szógyökerek más nyelvben is megtalálhatóak. Érdekesség, hogy ezek az úgynevezett gyökök hasonló jelentést adnak a szavaknak, kifejezéseknek, ugyanakkor a leginkább a mi nyelvünkben bővíthetők.

Ezek a gyökök tulajdonképpen a szótőből lebontható „magvai” a szavaknak, amelyek meglepő módon toldalékként is szerepelhetnek.

Az első és legfontosabb kijelentenivaló, hogy a magyar szó- és toldalékkészlet, idegen szóval a lexémák és a szintaktikai-morfológiai rendszer a látott képeket veszi alapul.

Egy kis játék pár gyökkel Varga Csaba segítségével:

BOG

Az alapgyök: bo=”ívesre hajló”. Egyik bővítménye: bo-og, ez összevontan ejtve: bog. A benne rejlő kép: „csomódad, dudoros, íves hajlású valami” (Pl. német: ’bogen’, ’bug’= görbület). Ez ősképből a bogos, bogáncs, boglya, boglár, buga, fordítva guba. A bogár és a bagoly is bog. Dudoros oldaláról neveztetett el a bögre és a bogrács is. A bog lágyan, gy-vel is ejthető: bogyó, bögyörő, bögy, bugyor, bugyelláris, bugyog, buggyos, bugyi, bugyolál. A forrásban lévő vízben pl. sok kis „buggy” keletkezik, lásd bugyogó víz, de a ruhadarab is bugyogó, mert azonos a kép. E bog gyökből az angol ’bug’=bogár, ’bag’= bugyor (zacskó), svéd ’bagg’. A gy helyett ty is ejthető: bütyök, batyú (pl. a túrós batyú is), butykos, minek alapjából a ’butelia’. Német ’Bugt’=bütyök. A b m-vé is válhat: batyú>motyó, bögyörő>mogyoró, bog>mag. A gyök végén ny is lehet: mony a tojás is és a here is, mert bogy mindkettő. Érdekes még a bodza szó is: a bogyózó szó összevontan ejtve.

KAP

A Czuczor-Fogarasi szótárban: „kap igében alapfogalom a távol tárgy utáni nyulás, hajlás, görbülés, e szerént tiszta eleme a hajlást, görbülést jelentő ka”. Például kapó, elkap, felkap, kapkod, kapos=kapdos, kapaszkodó, kaptató, de kézzel is, lábbal is egyaránt kaphatni: kaptat, kapálódzik. Latin (latin c=magyar k) ’capto’=kapkod, ’capio’=kapás, fogás. Angol ’capture’=elkap (lásd alább: kaptár). Kap magas hangrendben kep, pl. kepeszt.

TAP

A tap-ban rejlő kép: két felület szorosan érintkezik. Pl. tapló, tapad (francia ’tapi’=lapuló, lásd: pl. falhoz tapad), tapéta (német ’tapete’=tapéta, francia ’tapissier’=tapétázó, latin ’tapes’=szőnyeg), tapint (német ’tippen’=tapintani, ’tupfen’=érinteni), tapogat (német ’tappen’), tapiz, tapasz, tapaszt (francia ’tapisser’=tapaszt, ’taper’=felken). Szanszkrit ’tup’, ősgörög ’tüpto’ : tap, top, tapod, toppant.

Két szép gondolat: tapasztal=kitapint, tapintatos=óvatosan érint.

Gyakorítva: taps (német ’taps’=legyintés, angol ’tap’=enyhe ütés, ’tip’=legyintés), tapiskol, tapos. Szanszkrit tup, hun ’tápál’=tapsol, ógörög tüpto, mordvin tapa- (taposni, ütni). Tap magas hangon: tipeg, tipródik. Tiper(eg), tipor, teper=topor: topor(og), topor(zékol). Német ’tappen’ jelentése toporogni is, de tapogatni is. Lásd még: tappancs, topánka.

A szófejtések Varga Csaba nyelvész holnapjáról származnak.

A nyelvek közti hasonlóságra ráébresztő tanulmányrészleteket áttekintve szembetűnő, hogy mi, magyarok valóságos szóbokrot vagyunk képesek alkotni ezekből az idegen szavakban is fellelhető szógyökökből.

S vajon mi származik miből? Örök dilemma vagy lényegében már megválaszolt kérdés?

Manapság a magyarságot elnézve sok jelenséget meg lehet figyelni, még akkor is, ha önző disznó módon a magyarságon a népünk érdekeit előtérbe helyező emberek apró halmazát értjük.

Az egyik, reméljük nem visszafordíthatatlan folyamat a magyar ember elmagányosodása mind nemzeti, mind egyéni szinten.

Nemzeti szinten azért, mert a népek tengerében annak ellenére egyedül áll, hogy nincs kifejezetten rossz viszonya más országokkal, legfeljebb bizonyos népekkel, népcsoportokkal.

Egyéni szinten is magányos, mert egyrészt a családok széthullása mint társadalmi jelenség fennáll, másrészt lassan a baráti és egyéb kapcsolatok is mintha kezdenének megromlani. Miért?

Az úgynevezett radikálisan gondolkodók köreiben is százféle nézet és pártállás szüli az ellenéteket. Arvisurások, jobbikosok, gárdisták, yotengritesek, kurultajosok (talán ez utóbbi nem annyira válik külön, sőt ennek inkább az összefogó jellegét tapasztaltam, de javítsatok ki, ha tévedek), MNA-sok, pax hungaricások,  magyarok szövetségesei,  barantások, “táltosok”… az öreganyám térdkalácsát neki, hát miért kell a másikat lenézni és a saját kis körünket ráerőltetni a másikra? Ha már valaki rajta van az úton, úgyis rátalál a saját kis ösvényére, ami ugyanoda vezet!

Persze bennem is megvan az igény, hogy az ún. magyarságon belül valahova tartozzak, hiszen annyira nem összeforrott a hasonlóan gondolkodók köre.

És ha megtalálnám ezt a kört, akkor nyilvánvalóan annak a tanait hirdetném elsősorban, fórumokra járkálnék és belőlem is ún. fórumtroll válna – amit nem szeretnék (bár tény, hogy maga a kifejezés elég eredeti meg vicces, nem tudom, kitől származik, de jó).

Sajnos vagy nem sajnos, és ezt a barátaim tudják is rólam, nem vagyok az az ember, aki egyazon beszűkült, bizonyos emberek által szajkózott eszmét hirdetne; én inkább az vagyok, aki mindenhonnan szemezget, szeretne hinni sokmindenben, de leginkább megy a saját feje után, és ami megtetszik vagy amilyen témakörbe beleszeret (lásd hunzák + nosztratikus nyelv vagy bármi), azt egy jó ideig keresi, kutatja a maga primitív jótanuló kislány módján.

Újat nem teremtek. Mások gondolatait, ha megfontolandónak tartom, összeollózom, reklámozom, menedzselem. Nem vagyok tagja semmilyen körnek, semmilyen pártnak híve nem leszek. Hitem a demokráciában sosem volt. Régebben nagyobb adag primitív radikalizmussal, undorral a szívemben éltem; mostmár azonban az egyént látom, az emberben keresem a jót, még akkor is, ha tegyük fel, néger, kínai, akármilyen. Holisztikusan próbálom értékelni őt is, a hibáival együtt. A sztereotípiáimat és a hazaszeretetemet nem vetkőztem le, csak elbújtam a csigaházban és el vagyok foglalva az egyéni gondokkal. Ezt ennyire nem szabad csinálni, már látom. Nem szabad ennyire a hétköznapoknak élni, mert felemésztődöm, és nem lesz tűz a szívemben.

És nem szabad annyira felületesen ítélni, mint ahogyan évekkel ezelőtt tettem, amikor elindult ez a blog.

A tudatlanság még nem egyenlő a rosszindulattal.

Messzire mentem, de a véleményem az: ezt az elmagányosodást legalább egyéni szinten meg kell állítani és keresni kell azok társaságát, akikkel a közöset fel tudjuk vállalni. Hansúlyozom: a közöset. És nem azt kellene erősíteni, amiben a vélemény különbözik.

Az alábbiakban kedvenc olvasmányaim  listája következik. Könyvek, amelyek formáltak a gondolkozásmódomon, tanultam belőlük.

Varga Csaba: A magyar szókincs titka

Varga Csaba: Jel, jel, jel

Varga Csaba: Az angol szókincs magyar szemmel

Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete

Dr. Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság

Csáji László Koppány: Dzsánkri (Hunzákról szóló 3 könyve a könyvtárban van)

Grandpierre Attila: Királyi mágusok ősnépe a magyar

Grandpierre Attila: Karácsony

Mindenkinek szép Ősök ünnepét kívánok Akár a temetőben, akár otthon, gyújtsunk egy gyertyát elhunyt szeretteinknek!

Ennek oka a krónikus idő-, anyag- és kedvhiány. Ennek megoldása: az időmet majd én beosztom, a kedvem meg majd megjön, ha kapok pár buzdító hozzászólást, ugyanis kissé el vagyok kedvetlenedve (multinacionális cégnél 500 forintos órabérben, napi 12 órát (+utazás) gürcölök, a többit hagyjuk, valahol kell dolgozni). Jelenleg nincsen pénzem könyvekre, de anyagokat fogadok szeretettel, és össze is állítok belőlük valami értelemeset szívesen, ha igény van rá.

(Kinéztem magamnak Benkő Mihály Kipcsakokról szóló könyvét, valalmint egy csángókról szóló 7400 forintos csodát. Nem volt pénzem rájuk sajnos. Pedig rengeteg kép is van bennük, biztos nagyon érdekes mindkettő.)

Ha úgy gondolod, folytatódjon ez a blog, vagy szeretnél segíteni az amúgy szépreményű http://www.hunlight.hu - nak az elindulásban, általad érdekesnek talált anyagokat küldj a gyoparblog (kukac) gmail.com-os címemre.

MÁS:

ANGOLOSOKAT KERESÜNK!!

HA beszéled az angol nyelvet, és úgy érzed, tennél már valamit, valamint szívesen segítenél a HUNLIGHT csapatának (egyelőre még nonprofit a munka), fordítást vállalhatsz a neved feltüntetése nélkül. Jelentkezéseket várunk ugyanerre az e-mail címre!

a HUNlight SZERKESZTŐSÉGE

Köszönöm és visszatérek!

Gyopár

Tulipán és magyar népművészet

– átvétel vagy bizonyíték?

Manapság a tulipán-szót hallva Hollandia jut az eszünkbe.

Hosszabb gondolkodás után a magyar laikusok is felismerik, hogy hazájuk népművészetének egyik kiemelkedő motívuma is egyben ez a növény.

Hogyan tudnánk feloldani ezt a látszólagos ellentmondást?

Európa úgy tartja, hogy a tulipán török közvetítésével került nyugatra, amikor is a bécsi udvar érdeklődését 1554-ben felkeltette, majd világhódító útjára indult.

Tényleges eredetét azonban ajánlatosabb ott keresni, ahonnan maguk a törökök is érkeztek. Ez a hely pedig Belső-Ázsia.

Mint azt tudósok megállapították, a növény elsődleges géncentruma itt található, nem véletlen hívják a vadon élő tulipánok hazájának valójában Közép- vagy Belső-Ázsiát; hagymáját még fogyasztják is.

Európának is vannak őshonos tulipánjai, az egyik történetesen a Tulipa Hungarica (borbás tulipán), mely a Kárpát-medencei Kazán-szorosban és a Vaskapuban terem.

A huszadik század küszöbén két, később megaláztatások sorát elszenvedő magyar művészettörténész, Vaszary Mihály és Rahiczky Jenő kutatta a honfoglalás korától kezdve a tulipán megjelenését  népdalokban, tulipános ládákon, kopjafákon, az árpádházi királyok pénzein és különböző címerekben.

A magyar Szent Korona Szent Tamás-képének zománcos lemezén, a IX. századi nagyszentmiklósi leleten és még számos magyar tárgyi emléken megtalálható a tulipán.

Azonban, ha kitekintünk Magyarország határain túlra, és visszamegyünk a még távolabbi múltba, a Volga-mentén, Levédiában, az Altaj-hegység körüli leleteken számtalan, akár szívvel kombinált tulipánminta is előfordul.

Az, hogy ma is fennmaradt motívumról van szó, azt bizonyítja, hogy a tulipán nem csupán ornamentikailag lényeges, hanem szimbólumot őrzött meg a magyar nép.

Ma pontos jelentését még ugyan kutatják, a tulipánminta üzenete ma az, hogy magyar mégsincs elvészve a népek tengerében. Önmagában bizonyítékként szolgál arra, hogy nem csak a tarsoly, a szablya, az övveret, a lószerszám, az íj vagy a temetkezési szokások kötik a keleti népekhez a magyart, hanem a művészi szemlélet is.

Márpedig minden művészet célja kettős: egyfelől a gyönyörködtetés, másfelől valamiféle mélyebb szellemi üzenet megfogalmazása.

A cikkhez forrásként szolgált dr. Kiszely István tanulmánya http://www.kiszely.hu/istvan_dr/027.html

      Belső-Ázsiából, Magógtól származtatja magát mind a két népcsoport.

A III. század végi hanyatlás következtében a kelták nem tudták államszövetséggé szervezni szétszórt törzseiket. Támadták őket északon a germánok, keleten a dákok, délen a rómaiak. Ez a szkíta eredetű lovasnép így kiszorult Közép- és Kelet-Európából.

Mi a közös a magyarokban és a keltákban? Vázlatosan összegyűjtöttünk pár érdekességet.

• Nevezetes a kelták anyaistennőben való hite. Az anyaistennő neve Danu, amelyről a magyarországot átszelő Duna-folyó kapta a nevét (Ld. szkíta Anahita). Anu másnéven Panun volt, ezt felfedezhetjük Magyarország másik nevében, Pannóniában.

• A kelták a hunokkal együttműködtek a rómaiak ellen (Attila, Isten ostora tanácsadója egy gall druida volt).

• Zenéjük pentaton, táncuk páros tánc, amely a magyar csárdáshoz hasonlít a legjobban.

• Írország Nyugat-Európa legnagyobb lótenyésztője.

• Népművészetükre a turáni ornamentika jellemző.

• Nyelvükben, ha páros szerveket írnak le, a „fél” szót használják: pl. fél kar, fél kéz, fél láb. (Erről az érdekes magyar jellegzetességről olvashatsz a nyelvről szóló rovatban.)

• Rovásírással írtak mind a kelták, mind a magyarok. A kelták rótt jelei az úgynevezett rúnák. Ebben a kelta szóban a róni (fába vésni)-szógyök fedezhető fel. (A népek közti nyelvi kapocsról, a szógyökről ebben a cikkben olvashatsz).

• Vallás: A druidizmus, a kelta papok vallása leginkább a magyar táltosvalláshoz hasonlít. Ez az indoeurópai hitvilág számára idegen. (Ld. bővebben: Catherine és John Matthews „A kelta sámánizmus”)

• A magasan szálló sólyom Isten jelképe a keltáknál (a magyarok turulmadártól származtatják magukat, amely a kerecsensólyomnak felel meg).

• Az Attila- és Artúr-mondakör közös motívuma az excalibur ( a szó jelentése: elmerült kard)

+ Érdekesség: Arthur király halálát megfestette egy angol festő, Edward Burne-Jones, és Arthur mellé a magyar Szent Koronát helyezte. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt mondta, ezt látta álmában. A szóban forgó monumentális festmény címe: Arthur elszenderülése Avalonban.

A kép nagy felbontásban: http://www.kitalaltkozepkor.hu/miert_nem_indo_keltak/032.jpg

Gombamód szaporodnak az őstörténettel, magyar kultúrával foglalkozó honlapok.

Kevés olyan akad azonban, amely igényes, szakirodalmakra támaszkodik, és angol nyelven is elérhető.

Valami új, valami szép mutatkozik be az interneten. Sok munka van benne, és még lesz is vele mit fogalkozni. A végcél: egy folyamatosan frissülő, a magyarságról új megvilágításban beszélő színes, érdekes kétnyelvű weboldal.

Annak, aki már ismer minket, és annak, aki most hall rólunk először.

http://www.hunlight.hu

Dr. Detre Csaba:

HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján

Iszfaháni kódex, Kr.u. 500 körül :( I)
Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket.
Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit.
A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex, Kr.u. 700 körül: (K)
Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő"szküthák"-ról.
A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni
kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel.
Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus
betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek
alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan,
hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".
Betűk a magyar átírás szerint:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz,
ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe
ember (férfi): chun, chunkh(I,K: szküthai)
nő: inü, többes sz.: inekh(I)
úrnő, uralkodónő: aszuni(I)

FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:
A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlenül:
végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+ KH. pl. chun, chun kh.
A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

FŐNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevi t , mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekh et.

FŐNEVEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevi je, többeszám: kevekhé. Mássalhangzóval
végződő szavaknál: -É végződés, pl. szöm é

FŐNEVEK RÉSZES ESETE:
-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevi neki =kőnek, többeszám: szóto+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kev ekhneki =köveknek

FŐNEVEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:
Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kev etül, mássalhangzóval végződő szavaknál:
-ETÜL szóvégződés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:
neilim: nyilam, neiliam: nyilaim
neilit: nyilad, neiliat: nyilaid
neilej: nyila, neiliaj: nyilai
neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink
neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok
neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentős számú rendhagyó formákat:
pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset),
de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezet, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végződésű egyszótagú főnevek ragozása. Pl. sor (sor), ser (sör), bor (bor), tur (árok), zur (csermely), stb.
a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül.
birtokként:sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.


TESTRÉSZEK:
fej: phe(I), fé(K)
agy, agyvelő, csontvelő: ajge(I)
kéz: kezi(I)
kézfej: su(I)
szem: szöm(I), szüm(K)
arc: girze(I)
orr, hegycsúcs: ore(I)
száj: szá(h)(I)
nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
szív: szerti(I) szeretet: szertild(I), szerelem: szirünild(I), szerelmes: szirüni(I),
szeretetre méltó: szirünesi(I), szíves: szirünesi(I),
íny: hije(I)
ér(vérér): iri
vér: veri(I)
pénisz ("fasz"): pusz(I)
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)

CSALÁDI VISZONYOK:
apa: atha(I,K)
apai: athaji(n)(I)
anya: maja(I,K)
fia v.kinek: vi(I,K)
lánya v.kinek:ani(I)
nagyapa: udatha, uda(I)
dédapa, ősapa: ise(I)
nagyanya: ike(I)
öcs: ecse(I)
vő: vede(I)
férj: peri(I)
feleség: eme, meme(I)
anyaméh: ema(I)
rokon: akrun(I) rokoni: akruni(I)
barát: baresi(I), baráti(lag): baresild(I)
szeretni, kedvelni: baresin(I)
szerelem: szertild(I),szirünild(I), szeretni (szerelemmel): szertin(I)
szerető (szerelemmel): szertigh(I)
ikrek: jerku(I)

SZÍNEK:
fehér: pé(j)r(I)
fekete: phektej(I), pekté(K)
kék: golka(I)
piros, vörös: verisi(I)
sárga: sarakh(I)
zöld: zezild(I)
szürke, ezüstszínű: szorild(I)
lila: un, üjn(I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK:
víz: vezi(I,K)
folyó: volgjagh(I)
patak: zu(I)
csermely, kis patak: zur(I)
tó: tava(I,K)
part: ugu(I)
föld(terület): maha(I)
iszap, agyag: csepe(I), iszapos, agyagos(terület): csepild(I)
pusztaság, legelő: sziri(I,K)
síkság: sziris(I), szirild(I)
hegy: jagh(I)
hegyalja: soprun(I)
hegység: jaghek, jaghild(I)
lejtő: lüthü(I)
völgy: vüldi(I)
árok, kis völgy, folyómeder: tur(I)
erdős hegyvidék: kert(I)
Duna: Delivolgjagh(I)
Volga: Madüvolgjagh(I)
Don: Kücsüvolgjagh(I)
Krim: Khimru(I,K)
Örményország: Hajkh(I), örmény:hai(I)
Római birodalom: Rimurrukh(I), római: rimi(I)
Kaukázus: Tesjaghild(I)
Kárpátok: Karrabata(I,K)
Mezopotámia: Isurrukh(I), mezopotámiai: isurrukhi(I)
Egyiptom: Kemt(I), egyiptomi: kemti(I)
Perzsia: Parszikh(I), perzsa: parszi(I)
India: Hind(I) indiai: hindi(I)
Japán(?), Korea(?), esetleg mindkettő: Szelevu(I)
ég(bolt): ige(I), égi: igesi(I)
Észak: havald, északi: havaldi(I)
Dél: dele, déli: deli(I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai(I,K), Toku: keleti tartományok(I)
Nyugat: nise(I), nyugati: nisi(I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh(I)

ÁLLATOK:
nagy emlős állat általában: bá(I), szent állat: suchü bá(I)
ló: lú(I,K), többessz.: luvekh
kutya: kutha(I,K)
oroszlán: singa(I)
tigris: sira(I)
hal: kala(I,K)
madár általában: márti(I)
sas: sas(I)
ölyv: hülie(I)
bika: büka(I)
ökör: bajla(I)
tehén: inke(I)
elefánt: játi(I)
medve: hevi(I)
farkas: jugra(I)
róka: vüla(I)
teve: tüve(I)
juh: hovi, többesz.: hovekh(I)
egér: csucsa(I)
patkány: racsa(I)
majom: majmun(I)
disznó:tonzu(I), tonszu(K)
szarv: szo(a?)ru(I)
béka: beka(I)
csalogány: bulbül(I)
kígyó (nagy): kila(I), kígyó(kicsiny): vomba(I)
gyík: klik(I)
sárkány: vom(I)

NÖVÉNYEK:
erdő: vanta(I)
tölgy: büldzse(I)
alma: alma(I)
árpa: árpa(I)
fa: fo(a?)va(I)
falevél: zize, zezi(I)
to(növény töve): tüvi(I)
fű: fövi(I)
dió: dzs(cs?)ijágh(I)
virág: virágh(I)
rügy, hajtás: csüma(I)

ÉLETTELEN TERMÉSZET:
kő: kevi(I)
szikla: karra(I,K)
arany: zarani(I,K)
réz: vase(I)
tűz: teszth(I)
láng: tes(I)
jég: jéj(I)
hó: hava(I)
szél: szele(I)
só: sava(I), sós(savas?, savanyú?): savesi(I)
ír, gyógyír, orvosság: teri(I)
kút: kutu(I)
por: poura(I)
szemét, üledék, szar: sara(I)

TÁRSADALOM:
város, település: urr(I: kaghak, K:polisz)
falu: kügü(I)
többessz.: urrukh(=állam) (I)
ország, uralom: urruságh(I)
út: utu(I,K)
ösvény, csapás: pru, puru(I)
isten(?), ősapa: isatha(I)
hit, vallás: hara(I), vallásos: hatesi(I)
szellem: chá'á(I)
diadal: di(gy?)evi, diadalmas (személy)di(gy)evisi, diadalmas(dolog): di(gy?)evild(I)
ősapai, ősi, isteni(?): isathain(I), isztain(K)
törzsfőnök: athama(I,K) törzsfonöki: athamaji(I)
tartományúr, herceg, ispán: ishán(I)
férfi, fiú(?): pigu(I)
szövetség: khalka(I)
ház: laka(I,K)
kapu: kapu(I)
vár, erodítmény: vara(I,K)
fal: bata(I)
ól: holu(I)
birtok: ker(I), birtokos: kerisi(I)
katona, harcos: urrkhes(I), urkhüsz(K)
had(sereg): hada(I)
földműves: szamthagh(I)
út: hutu(I,K)
uralkodó, király: urrusi(I))
juhász: hovesi(I)
íjász, vadász: vijesi(I)
szó, beszéd: szava(I,K)
tudás, ismeret: tonde(I)
kincs: küncse(I)
kegy: gi(gy?)evi(I), kegyes: gi(gy?)evisi(I)
bölcs: büghücsi(I), bölcs, filozófus: büghücsegh(i)(I)
kínai: chán(I)
örmény: haj(I)
örmények, Örményország: Hajkh(I)
perzsa: parszi(I)
görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh(I)
Konstantinápoly: Konsztantinoszurr(I)
vásár: vásár(I)
kereskedő: táváresi(I), kereskedelem: távár(I)
ének: jenekh(I)
őr: wuri(I)
őrség: würükh, würesi(I)
jelszó, jel: élü(I)

CSILLAGOK:
Csillag: azdigh(I)
Nap: Napi(I,K)
Sirius: Szuoi(I)
Vega: Aveni(I)
Arcturus: Szureni(I)
Capella: Golkeni(I)
Antares: Vereni(I)
Fomalhaut: Fomalhaut(I)
Rigel: Zarugh(I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze(I)
Altair: Athaira(I)
Aldebaran: Aldebaran(I)
Polaris: Egazdigh(I)
Regulus: Bájnekheni(I)
Spica: Memazdigh, Meme(I)
Pollux: Jerkeni(I)
Castor: Jerkaielo(I)
Dheneb: Arana(I)
Procyon: Somaielo(I)
Hamal: Azrateni(I)
Seratan: Ktüteni(I)
Mezartim: Oredeteni(I)

CSILLAGKÉPEK:
Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál)I
Orion: Würen(I)
Ikrek: Jerku(I)
Cassiopeia: Bollob(I)

BOLYGÓK:
Hold: (H)Aji(I)
Vénusz(bolygó): Feni(I)
Marsz( bolygó): Verilun(I)
Jupiter(bolygó): Prálun(I)
Szaturnusz(bolygó): Jalalun(I)

IDŐSZAKOK:
év: or
nap(idő): bi(I), gin(nappal)(I)

SZERSZÁMOK, FEGYVEREK:
fegyver (vérontó eszköz): pegüveri(I)
kard: szurr(I)
sarló: sarlagh(I)
pajzs: vapa(I)
lándzsa: bara(I)
íj: viju(I)
íjhúr, ideg: itekh(I)
nyil: neil(I)
tegez: thegisz(I)
kés: saku, szaku(I)
buzogány: tumba(I)
balta: balta(I)
kapa: taka(I)
sisak: sisak(I)
ágy: gaja(I)
üst: hüsti(I)
amfora, agyagtartály: dengi(I)
kehely: glandi(I)
kulacs: budga(I)
kulacs dugója: thum(I)
öv: vüvi(I)

ITALOK:
ital: hümild(I)
bor:bor(I)
tea: csaj(I)

ÉTELEK:
étel: hetild(I) etimológiai eredete: lételem
hús: kisjú(I)
zsír, vaj(?), faggyú(?): voje(I)
tojás: moni(I)
étkezés: pala(I), étkezni, falni: palin(I)

CSELEKEDETEK:
harc, háború: viti(I)
harcoló, harcos: vitesi(I)
érkező, (el)jövendő: jüvendegh(I)
élő: eleved, elevesi(személy)(I)
üzenet: isztild(I)
háború (nagy): patera(I)
vadászat: báildi(I): nagy, királyi vadászat: edibáldi(I)
vadászni: báilden:(I)
báili, báildesi: vadász(I)
üldözés: ildi(I)
üldözni: ilden(I), üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.)(I), üldözött: ildáth(I)
vmit előidéző, kiváltó, elohívó, kiváltó: pegun(I)
vendég: vünd(I)
vendégség: vündild(I)
tánc: turda(I), táncolni: turdin(I), szent tánc: ruba(I)

ELVONT FOGALMAK:
kezdet, ősállapot, "arkhé"(gör.): esziszkü(K)
koszorú, korona: pszak(I, megjegyzés: u.a. mint az örményben)
Világ: Asar(I)
összes: asresi(I)
egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy)(I)
gömb: theke(I), gömbölyű: thekild(I)
egyenes, igaz: ughi(I)
szám: szan
igazhit: ughihara(I)
élet, életkör, élettér: elve(I)
halál: jala(I)
szellem: chá'á(I)
idő (mint folyamat): volgild(I)
ősz(évszak): szüvisz(I)
rés, lyuk: rási(I)
szabadság: ijjú(I), szabad idő, hely, akarat: ijuld(I), szabad ember hazati(I)
fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle(I)
ész: esze(I)
tiszta: timis(I), tisztaság: timsild(I)
kanyar: kompu(I)
vég, vége vminek: verdzse(I)
baj: bű(I)
rossz szellem, rém: rime(I)

NÉVMÁSOK:
ez: ejsz(I)
az: ojsz(I)
az (ott távol): oti, ote, ota(I)

TULAJDONSÁGJELZŐK:
nagy: madü(I)
kicsi: kücsü(I)
kiváló, jó: bar(I)
boldog: lünde(I)
fő, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin(I)
rossz: vatah(I)
hős: hideo(I), hősies: hideosi(I)
szent, örök: suchü(I)
eszes, okos: eszisi(I)
kemény: dita(I)
tűzből való: teszthi(I)
tüzes: teszthild(I)
öreg: vüregh(I)
ősz(hajú): szor(I)
régi: avesi(I)
új: vuli(I)
fél (vminek a fele): vele(I)
iker-, kettős: jerki(I)
messzi: meti(I), nessze lévő ember: metesi, metisi(I)

HATÁROZÓ SZAVAK:
most pedig: imaszt(I), mostani: imaszti(I)
akkor, akkoriban: omaszt(I), akkori:omaszti(I)
itt ez: hit(I)
ott az: hot(I)
ki: küh(I)
be: béh(I)
iszia(K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig
együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta
külön v.k./v.m.-tol: klün
H e l y h a t á r o z ó k :
hely, a tér egy része: thege(I)
belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang: béla(I)
itt (általában): hithege(I), ott (általában): vojthege(I)
messze: mete(I)
I d ő h a t á r o z ó k :
ma: ma, bima(I)
most: hima(I)
tegnap: klümma(I)
holnap: voljma(I)
sokáig tartó folyamat: volgjama(I), sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben(I)
soha: sukhüne(I)
éjszaka: hosszúni(I),éjszaka (napszak): hosszún(I)

KÖTOSZAVAK:
és: aj(I)
éspedig: ajsi(I)
ha: cha(I)
mégis, ennek ellenére: idiam(I)
mégpedig (azért): ajsiam(I)
azérthogy: isiam(I)

GYAKORÍTÓ KÉPZŐ: - d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye
KICSINYÍTŐ KÉPZŐ: - r , pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdő, virághir: kis virág,
rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány
NAGYÍTÓ KÉPZŐ: m , pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr
ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: - ság, -ség: -S szóvégi képző, pl. nagyság: madüs
JELZŐSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZŐ: -SI szóvégi képző, pl.:. nagyságos: madüsi, hősies: hideosi
ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZŐ: -ILD szóvégi képző, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

NEM: nen(I), IGEN, ÍGY: ejen(I)

POSZTPOZÍCIÓK(I):
hen: -on, en, ön
ben: ban, ben
be: ba, be
wra: ra, re, reá
szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra
whet: val, vel
velje: vmi felé, irányában
vojle: vmi fölé
wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni)
en: általános tagadó posztpozició, főnevek és igék elott is.
i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitol, alakitol. pl. Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való.
no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben
p o s t p o s. c u m p r a e p o s.
sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol:
veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

SZÁMNEVEK(I):
Alapszámnevek:
egy: idzsi, tizenegy: tiz hen idzsi
kettő: keltü, tizenkettő: tiz hen keltu
három: khormu, tizenhárom: tiz hen khormu
négy: nijdzsi, tizennégy: tiz hen nijdzsi
öt: hütü, tizenöt: tiz hen hütü
hat: hotu, tizenhat: tiz hen hotu
hét: jeti, tizenhét: tiz hen jeti
nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj
kilenc: klüntiz, tizenkilenc: tiz hen klüntiz
tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.

harminc: khomu ben tiz, száz: száth
negyven: nijdzsi ben tiz, ezer: hezer
ötven: hütü ben tiz
hatvan: hotu ben tiz
hetven:jeti ben tiz
nyolcvan loncsoj ben tiz
kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek:
első: elenisi
második: keltüsi
harmadik: khormusi....N-ik:.....-si , stb.

Törtszámnevek:
egyketted: idzsi-keltüdi
egyhamrad: idzsi-khormudi
egynegyed: idzsi-nijdzsidi
egyötöd: idzsi-hütüdi
egyhatod: idzsi-hotudi
egyheted: idzsi-jetedi
egynyolcad: idzsi-loncsojdi
egykilenced: idzsi-klüncidi
egytized: idzsi-tizedi
egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset:
én: ejn, mi: minkh
te: t,i ti: tikh
ő: ü(j), ők: üjkh

Tárgyeset:
engem(et): inkmüt, minket: minkhüt
téged: tinküt, titeket: tenkhtüt
őt: jüt őket: jönkhüt

Birtokos eset:
enyém: imtin, miénk: mibinkh
tiéd: tijint, tiétek: tibitekh
övé:? övék: ?

Részes eset:
nekem: nikhüm, nekünk: nikhünkh
neked: nikhüt, nektek: nüketekh
neki: nükin, nekik: nükijekh

IGÉK(I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - felthetőleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében
rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan.
Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.

lenni: 1. vo(a?)jgen
2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:
Jelenidő:
ejn vojgum, minkh vojgimunkh
ti vojgisz, tikh vojgitukh
uj von, ujkh vontukh

jövőidő:
ejn leszim, minkh leszinkh
ti leszil, tikh lesztikh
uj leszin, ujkh leszenikh

Közelmúlt:
ejn volam, minkh volankh
ti volajsz, tikh volantukh
uj volaj, ujkh volanukh

Régmúlt:
ejn voltum, minkh voltunkh
ti voltajisz, tikh voltajtikh
uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin
Jelen idő: minem(?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh
jüven: jönni
Jelen idő: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh , felsz. m.: jüvü!
vün: eljönni, vendégségbe jönni
Jelen idő: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü!
látni, nézni(?): szömen
írni, szántani(?): szamthen
írást róni (fába): roven
élni: elvin
szülni: szérin
születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony),
a Szent születése(Jézus): Suchünek szérild. Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)
(meg)halni: jalen
ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne!
sijn, sivin: elpusztítani, megsemmisíteni.
sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani.
türen: eltűrni, elviselni.
türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben(I)
enni: hentin
inni: hümin
tudni, ismerni: tondin
adni: amtin
jelen idő: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh
várni vkire, vmire, vmit: warin
fújni vmit: fuvin
folyni: volgjin, volgün(?)
üzenni: iszten
nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten
enged(ni): engün
járni: járin
előhívni, kivívni vmit: pegin
kínálni, ajánlani vmit: kenájin
(fel)avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni
felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin
óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje)
lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin(I)
Régmúlt általános ragja: LT pl. antu lt = adott , antu lt muk= adtunk
Befejezett múlt: - UTTA , pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk(tárgyiasított formában)
Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. ant ü = adj!
Összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.
Tiltó mód: felszólító mód+ NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü
is helyes.
Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin,
ászikh hümin.
Jelenidejű feltétles mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin,
hetitekh hümin, hetikh hümin.
Jövőidő: egyszerű meghatározott:infinitivus végződés+ -im, -isz, - i, -inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim,
iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.
Összetett meghatározatlan közeljövő: LEJNIN segédige+infinitivus végződés:+I pl.most majd iszom:lejszim hümini, stb.
Összetett meghatározatlan távoli jövő: VÜN segédige+infinitivus végződés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.
Általános participium praesens: IN, EN infinitum végződés helyett: AGH vagy JAGH képző: pl. volgjin(folyni)-volgjagh(folyó),
szamthen: szántani-szamthagh: szántó, földműves.
Általános participium futurum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁNT képző
Pl. rendhagyó/!!!/: vün(eljönni)-vüjánt(az eljövendő, a jövőbeni, a jövő)
Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végződés helyett: ÁTH képző
Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED(E) végződés. pl. hümeve: (meg)ivandó), megíva, vüve: jőve;
jüvede: (el)jőve. A két tipus (v,d) nem feltétlenűl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi
feldolgozási szintjén nem lehetséges.
SZÖVEG (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható):
"En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón,
kaj Theosz éjn ho Logosz":
"Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava"
feltételezés: "iszia"="isa" (HB)
Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tűnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.

svaszon rovata (svaszon.virtus.hu)

Igazszólás Pártja

Tisztes Állampolgár (honlakó)!

Tetszett Önnek Gyurcsány Ferenc híres őszödi beszéde?

Megnyerőnek találta mély őszinteségét, esendően emberi kétségbeesését és aggódását az anyaország sorsa iránt?

Akkor önnek az Igazszólás Pártjára van szüksége!

Ahogyan egész Európában, úgy nálunk is súlyos  poletikai, gazdagsági válság van.

Az embereknek ezekben a zord időkben nem álságosságokra, hazugságokra van szükségük, hanem a tényekre: milyen programja van az adott pártnak? Mi fog történni az országgal esetleges hatalomra kerülésükkor? Ha már megszerezték a hatalmat, hogyan s miképp élnek vele?

Mindenki előtt világos faktum: a két oldal pusztán mutogat egymásra, meghazudtol, a másikra rásüti a hamisság bélyegét.

Nem így az Igazszólás Pártja!

Az Igazszólás Pártja nem vádol. Nem folytat ellenkampányt. Nem ködösít. Koalícióba nem lép. Ellenzékké nem válik.

Az Igazat mondja.

Az igazság: igen.

Ne féljen meghallani!

Elsődleges célunk: a pénz.

Törődünk az Önök nagy gonddal megszerzett pénzével. Olyannyira, hogy szakembereink kezébe helyezve óvjuk, vigyázzuk, sokszorosan átforgatjuk azt. Megszabadítjuk Önöket a felesleges költekezéstől, ezáltal önuralmat, keresztényi erényeket fejlesztünk szavazó honfitársainkban.

Másodlagos célunk: a hatalom.

Igen. Igen, igen, és sokszoros igen. Az ősrégi munkamegosztás elve alapján – megosztjuk és uralkodunk.

Hisszük és valljuk, hogy szakembereink mentális, fizikai és szellemi egészsége nagyban függ az Önök toleranciára való hajlandóságától.

Végezetül:

Az egyedüli őszinteséget képviselő párt nem jobb és nem bal.

Mindkettő fölött áll.

Szavazzon Ön is az Igazszólás Pártjára!

Sikerünk- garantált.

(Gy) :)

Kedves gyerekek,

nem lehetséges, hogy a magyaroknak azért szent számuk a hetes (hét próba, stb), mert a hét asztrálsík létezéséről is fogalmuk volt?

Ebben a tanulmányunkban az asztrális világ egyik fajta felosztásáról próbálunk meg leírást adni. A helyzetet nehezíti az a tény, hogy sokféle felosztás létezik, sokféle szempont szerint. Ezek persze nem zárják ki egymást, de fennállhat az a veszély, hogy a felületes szemlélőt összezavarja az elétárt valóságok sokszínűsége. Másrészről az asztrális világ természete miatt, mindenkinek más képként és szimbólumként jelenik meg. Azonban mindezek ellenére is szükség van egy lehetőségeinkhez mérten objektív leírásra. Célunk ennek véghezvitele. Az asztrális világ a lélek lakóhelye. A két, itt ható alapvető erő a szimpátia és unszimpátia, a vonzás és taszítás. Minden forma ezekből épül fel, és jellegét a kettő aránya szabja meg. A lélek, mint kapocs, segíti a szellem és a test kapcsolatát, kiegyenlítve a köztük lévő rezgéskülönbséget. Ha nem lenne lélek, akkor a szellem képtelen lenne testet ölteni a fizikai világban. A halál után a lélek és a szellem kapcsolatát az szabja meg, hogy lélek mennyire maradt földi vágyaktól terhelt. E kapcsolat határozza meg azt is, hogy a hét szint közül melyikbe kerül a lélek. Ha a földhöz kötő vágyak még erősek (szenvedélybetegségek, materialista gondolatok stb.) akkor a lélek rezgése inkább a Földhöz köti. Így erős tisztításra van ahhoz szüksége, hogy a szellemmel való kapcsolata helyreálljon. Persze ez a behatás nem marad nyom nélkül a szellemben sem, így a következő inkarnációban mindenképpen meg lesznek a kiegyenlítésre való hajlamok, karmatikus történések formájában A Golgotai Misztérium óta persze lehetőség van a köztes létben való fejlődésre, de a földi vágyakat csak fizikai inkarnációban lehet hathatósan ledolgozni. A lélek és a szellem együtt halad át ezen asztrális szinteken és amikor a lélek kiégett és megtisztult, akkor szabadulhat meg a szellem és haladhat tovább a mentális világok felé. Ide a lélek már nem tudja követni őt. Fontos tudnunk, hogy pontosan hol is találjuk meg az asztrális világot, a bolygószférák között (nehogy eltévedjük asztrálprojekciós gyakorlataink során) A Földtől a Holdig tart az éteri világ. A Holdtól a Napig tart az asztrális világ. A Napszféra és a Szaturnusz szféra közé esik az alsó mentális világ és a Szaturnusztól, mint interplanetáris kaputól kezdődik a felső mentális szféra. Tehát a minket érdeklő terület a Holdtól a Napig tart. Az egyes szférák(Merkúr és Vénusz) ezen belül helyezkednek el, leírásukra később kerítünk sort. Fontos tudnunk, hogy itt nem a fizikai, asztronómiai bolygóbeosztásról beszélünk, hanem annak szellemi vetületéről. A bolygók fizikai sorrendje sem egyezik a szférák sorrendjével, hiszen szellemtudományi értelemben a világképünk geocentrikus, tehát a földi szféra áll a középpontban és aköré rendeződnek be a további szférák. Lássuk a szintek leírását!

1. szint
Mivel ez a legalsóbb szint, ennek rezgése a legalacsonyabb. Ide vannak bekötve a mérgező növények, a vérengző és veszélyes vadállatok (és emberek). Az innen inkarnálódó lélekre még erősen hatnak a természeti törvények és erős a kapcsolatunk az anyaggal. Életünk mozgatórugója az intenzív ösztönélet és ennek megfelelően tudatuk tompult és testhez kötött. Mivel nagyon fontos számukra a fizikai lét, értelmük teljes tevékenysége az önzést, a szerzést és megtartást szolgálja. Jellemző rájuk a durvaság, kegyetlenség, az erőszakra való hajlam, önhittség, egoizmus és az ölési vágy. Általában az alsóbb szellemi rezgések olyannyira erősek, hogy ez még a fizikai testben is megjelenik, mint erős robosztus testalkat, durva, erőteljes, állati vonások, nélkülözve minden kecsességet, kiforrott, szellemmel áthatott formát. Fontos tényező, hogy ebben a szférában a lelket teljes sötétség veszi körül, mivel a szellemi fény ide nem hatol be. Érthető, tehát, hogy a testetöltés számukra kegyelem és megváltás. Azonban fizikai életükben is tudatosan(!) elzárkóznak mindenféle szellemi tanítástól és szellemi impulzustól, estenként még támadják is azokat. Ennek megfelelően innen kerülnek ki a gyilkosok, ámokfutók és a fekete mágusok. Különbséget kell azonban tennünk az asztrális késztetésből, fejletlenségből, és nemtudásból elkövetett gonosztettek és a karmatikus kiegyenlítődés által bekövetkező tettek között. Nem tudhatjuk hogy az adott cselekvéssor egy fiatal lélek kevés tapasztalata által következett-e be vagy már egy életek sorain át húzódó karmikus játszma végkifejletét, csúcspontját látjuk.

2. szint
Ide azok az állatfajok tartoznak, amik más állatokat megtámadnak és azok a növények, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Ebben a szférában megerősödik az ego, és az ebből következő negatív tulajdonságok, jellemvonások is. Megjelenik a hiuság, a becsvágy, büszkeség, lobbanékonyság, ravaszság, hazudozás. Az egész létezést csataként élik meg, ahol folyamatosan győzni kell, sőt legyőzni a másikat. Ez szolgál számukra lelki táplálékként. Csökken az ösztöncselekvés, növekszik a tudatosság, igy válik egyre veszélyesebbé az egyén. Haragosak, de már kiengesztelhetőek. Értékelik a testünknek és érzékeiknek jó dolgokat, megjelenik a hedonizmus. Hajlamosak a kilengésekre, mértéktelenségre és a végletekben való gondolkozásra és cselekvésre, nem ismerik az arany középút szabályát. Telve vannak kétségekkel és szkepszissel az anyagba süllyedtség miatt. Erős félelmek kínozzák őket az ismeretlentől. Sok öngyilkosság következik be e tényezők miatt. Itt már megjelenik a hitélet, de még csak azért hogy mások szemében jónak tűnjenek. A mélyebb igazságok és hitételek itt még rejtve maradnak előttük. Imájukat általában magukért mondják el, hit nélkül. Ha jó kedvűk van még akár jót is cselekednek másokkal, de fontos, hogy mindenki tudjon róla.

3. szint
Növényevő és háziállatok, emberi fogyasztásra alkalmas növények és gyógynövények tartoznak ide. A lélek itt már törekszik a fény felé. Egyszerűség, szorgalom jellemzi őket, megbecsülik a jót és törekednek az igaz útra. Felmerül a béke és nyugalom utáni vágy. Hajlanak a becsületességre és az őszinteségre, de bizalmatlanok és gyanakvóakká válnak az első "gyanús" jelre. Szeretnek kritizálni és ítélkezni, de vitatkozni nem szeretnek és kívülről türelmesnek látszanak. Féltékenyek a más által megszerzett javakra vagy az illető egész életére, hiszen nem látják át a mélyebb összefüggéseket, okot, okozatot. A szürke, középszerű emberek tartoznak ide, akik csendben teszik a dolgukat, kerülve minden feltűnést. Sok hivő és vallásos ember van itt, de még görcsösen ragaszkodnak a hitükhöz. Szeretetük a családi szeretetben összpontosul. Hihetetlen számukra az isteni szeretet fogalma, így a párkapcsolatok is inkább játszmákból állnak, nem pedig toleranciából és elfogadásból. A világi élet hiúságai még könnyen eltántorítják őket a szellemi úttól ezért haladásuk lassú; ide tartoznak a fejlődő lelkek. Azt hiszik hogy mindent amit a fizikai világban elértek saját erőfeszítéseiknek köszönhetik. Ez az illúzió eltakarja előlük az Isteni Kegyelem fényét, ennek megfelelően úgy tapasztalják, hogy egyedül vannak. Ez egy nagy bukási lehetőség számukra. Innen még kötelező az inkarnálódás a fizikai síkra. Az 1-3 szintek egyfajta burokként veszik körül a föld szféráját és innen, még kötelező az inkarnáció!

4. szint
Itt a sokféleség és a sokoldalúság a meghatározó. Ahogy haladunk a felsőbb szintek felé, a lelkek egyre jobban leoldják magukról az asztralitások béklyóit, ennek megfelelően már a szellemük vezeti őket. Megnyílnak a magasabb valóságok felé, de még konkrét tapasztalások nem érik őket. Fontos tény, hogy megjelenik az áldozat készség és a lemondás képessége. Kitartóak, bátrak, erős akarat jellemzi őket, azonban hajlamosak az elragadtatásra. Jó tulajdonságaikat a közszolgálatába és állítják. Már képesek Isteni szeretetből jót cselekedni. Hit és bizalom már sokkal tisztában jelentkezik, de még nem tudnak áldozatot hozni azokért, akik megbántották őket vagy az általuk szentként tisztelt dolgokat. Hiányzik még a teljes megbocsátás képessége. Párkapcsolataik már a tanulási folyamatot szolgálják és öntudatlanul elkezdik keresni a duálpárjukat. Próba kapcsolatok által fejlesztik őket a részduáljaik segítségével. Ez a szint már egy olyan fejlettségi állapotot képvisel, ahonnan nem kell már visszaszületni fizikai síkra.

5. szint
Ez egy fejlettebb szint az asztrális világban. Az innen jövő lelkek már uralják az alsó asztrális tulajdonságokat és áttranszformálták azokat, melyek az előző szinteket jellemezték. Megnyugvás és elfogadás jellemzi őket. Ismerik a hallgatás törvényét, tiszta életet élnek, mértékletességet gyakorolnak és áldozatkészek. Anyagi világuk és körülményeik nem befolyásolják szellemi életüket, alázatosak, becsületesek és tiszta hit hatja át lelküket. Megtapasztalják az Isteni Kegyelem működését életükben és a megbocsátás, és szeretet elvét alkalmazzák életükben. Tisztában vannak a Golgotai Misztérium szellemi jelentőségével és hatásával a mai világra. Esetleges negatív hatású cselekedeteik miatt nem gyötri őket bűntudat, hanem rögtön megpróbálják kijavítani a hibát. Nem emésztik magukat felesleges dolgokkal, hanem megfelelő időben és megfelelő helyen cselekszenek. Visszaemlékeznek a Paradicsomi állapotra és efelé törekszenek útjukon, hiszen tisztában vannak, azzal hogy az Isteni Egység visszaállítható. Ennek érdekében sok áldozatot vállalnak és a köztes létben sokszor az alsóbb régiókban tevékenykednek.

6.szint
Ebből a szférából inkarnálódni már igazi áldozat az emberiség fejlődéséért. A saját célok háttérbe szorulnak. Hatalmas szereteterők jelennek meg, türelem, tolerancia és elnézés jellemzi a lelket. Igazság érzet és szabadságérzet árad belőlük a világba. Ők azok, akik a legnehezebb helyeken és időkben öltenek testet, azért, hogy akár egy lelket is megmentsenek a kárhozattól. Sokszor az emberiség ezért kiközösítéssel, megvetéssel, sőt halállal fizet nekik, hisz tanításaikat nem mindig értik meg. Ők azok az áldozati bárányok, akiknek a vére a Gonosz erejét töri meg.

7. szint
Ez a legutolsó szintje az asztrálvilágnak. Inkább már a szellemi szféra ereje és fénye hatja át, hiszen igazi határterület a két régió között. Az alsóbb szférák innen táplálkoznak energiával. Érzelmi és természeti szinten már nem függ a földtől, tiszta tudás és bölcsesség hatja át. Fontos tudnunk, hogy a duálok itt várják be egymást, mielőtt továbbhaladnának, ha nem egyidőben vetették le a fizikai testüket. Itt már nincsenek Földhöz kötő vágyak, gondolatok, az itt lévő lelkek tiszták és készek a szellemi szférákba továbblépni.

A fenti anyagot Karsay István kérése összeállította: Csehi István

rekonstrukciója.

Közös ősünk van, de nem tőlük származunk.

Állítólag éltek más emberfajok még a Földön. Vajon hogyan gondolkodtak, miben hittek?

Angolul tudóknak: wikipedia.

A semmi ágán...

Két napja ki-be járkálok a testemből éjszakánként, kígyókat látok, s egyszerre több síkon mozgok. Álmodom, tudatosan. Kimegy a lelkem a szobából, minden fekete-fehér. Rájövök, hogy ez csak a lelkem, tehát akkor át kéne tudnom menni a falon.

Kopp. Nem sikerült. A hitem most megmérettetett, hát ennyit ért?

Sebaj. Vacak ez a színtelen világ, de hallottam valahol, hogy ilyen is lehet odaát. Talán ha megpróbálnék felébredni... igen, ez jó lesz, hát próbáljuk meg! ( A tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld jegyében). Erre már kitalált, és tudatos álomban kifejlesztett módszerem az egy pontra való koncentrálás, az ennek a pontnak a megfigyelése az álomban. Épp egy tudatos álomban magyaráztam ezt anyámnak: figyelj meg az álmodban valamit, s ha az torzulni kezd, ahogy a valóságban nem tenné, akkor álmodsz. Ha erre rájössz, könnyebb lesz utána ébredni.

Ezúttal nem jön be, nem tudok koncentrálni.

Visszamászom a testembe, és csakhamar az ágyamban ébredek. Legalábbis azt hiszem. De megint a premier plán szürkeség. Ezt többször eljátszom, közben történések vannak a szobában. Nem is tudom, hogyan sikerül több rétegen keresztül kimászni az általam valónak hitt világba, de sikerül. Nehéz a szemhéjamat kinyitni. Nem tér ilyenkor vissza az ember a testébe? Fizikailag érzem, hogy nem tudom kinyitni a szemem, és nagyon ideges leszek. Valahogy mégis magamhoz térek, ellazulva.

Szokott olykor lenni ilyen. Csak néhány fura dolog:

- egyszer ugyanígy azt hittem, hogy felkeltem. Kimentem álmomban a konyhába, reggel volt, de kint sötét. Erről rájöttem, hogy álmodom, és visszamásztam, de előtte megnéztem az órát (vagyis a mobilt, amiről álmomban is tudtam, a fejem mellett van, akkor egyszer odatettem). 8. 36 percet mutatott. Csipkedtem magam, hogy ha ez álom, ébredjek fel. Na, ez sem vált be. Ellenben fájt.

A további ébredésnek hitt kijárkálásokkor megint mindig megnéztem az órát. Nagyjából tényleg két-két perc telt el.

Amikor negyedjére ébredtem, a fejem mellett talált telefon 8.42-t mutatott!

Tehát az álmomban pontosan tudtam mérni az ezen a síkon eltelt időt, mindezt úgy, hogy álmodtam.

- nagyon ritkán úgy ébredek, hogy a lábam szabályosan a párnán, a fejem pedig ott van, ahol a lábamnak lennie kell, vagyis fordítva.

- sötét alakok a szobában, a falon madárpók, kígyó, és két éve visszatérő látogatóm a félálomban látott óriási kaszáspók az arcomnál

- halottakkal való hosszas kapcsolattartás. Példa: autóbalesetben elhunyt exfiúm bizony nem engedett 5 évig, amíg aztán le nem mentem a sírjához, amit folytonosan üzent. Amióta életben is megtaláltam az álmaimban folytonosan keresett sírt, és megsimogattam a fejfát, aznap éjjel azt álmodtam, valamiféle erő áramlik belőle a kezembe. Azóta fájni se fáj az egész...

- ezzel kapcsolatban emberi hangot hallottam tudatos álmomban, amit nem én képzeltem, nem én teremtettem oda, olyan volt, mint egy üzenet

- repülni tudatos álmomban gyakran szoktam. Mindig csodálatos érzés, de van, hogy nem sikerül magasra szárnyalni, mert egyvalami tart fenn: a hit. Amint megrendül a hitem a saját erőmben, elkezdek aláereszkedni, liftezik a gyomrom. Van, hogy csak pár centit sikerül felemelkedni, és forogni a levegőben, van, hogy tájakat is át lehet így szárnyalni. Életem egyik legcsodálatosabb élményei az ilyen tudatos röpködések!

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, de van még egy zsáknyi hátborzongató vagy hitet adó élményem. Neked is van? Oszd meg velem!

Ön se szereti a bugyuta amcsi vígjátékokat?

A Hiradó miatt sem hajlandó bekapcsolni a tévéjét?

Ki van akadva Győzikétől?

Ha még egyáltalán van tévéje, legszívesebben kihajítaná az ablakon?

Bepókhálósodott a távrángatója?

Kapcsoljon szombat délelőttönként a Duna TV-re, ahol is a magyarságról, hun ősökről és idevágó érdekességekről hallhat hozzáértő tudósoktól!

Netán sosem fogyasztott ilyesmit, sőt hevesen ellenáll?

Annál inkább ajánljuk az "ismerd meg ellenséged" jegyében!

Amit kínálnak:

Értelmes gondolatok,

Bács Ferencek, Aradi Évák, Csáji László Koppányok (!), Kiszelyk, Grandpierre Attilák és sokan mások!

A "politika" szó a város érdekében történő irányítást jelentette az ókorban. 

Ennek a teljes szembeköpése történik a korunkban.

A demokráciának nevezett elvtelen parasztvakítás semmi másra sem jó, csak elhitetni a jónéppel, hogy van szava, hogy van hatalma. Az értelmesebb emberek már réges-régen rájöttek arra, hogy működésképtelen ez a rendszer, még akkor is, ha ideális helyzetről beszélünk, és a pártok tényleg méltók arra, hogy válasszunk közülük.

Most, hogy a fidesznek is a legfőbb gondja neonácit kiáltani, és indirekt módon a születésszabályozás kérdését is megoldották demokrata honatyáink, méltán érezzük, hogy itt a vég:

"Ha a Bajnai-kormány végigviszi a tervezett családpolitikai megszorításokat, sok nő fog letenni a szülésről a következő években az [origo] által megkérdezett demográfus szerint. A születések száma a gyedet eltörlő Bokros-csomag után is zuhanásnak indult, most várhatóan a családi pótlék és a gyermeknevelési támogatások lerövidítése írja majd fölül a gyerekvállalási terveket. A mégis megszülető gyerekek hamarabb kényszerülnek majd bölcsődébe, az intézmények viszont már így is túlzsúfoltak, jelenleg csak a gyerekek tíz százalékának jut bennük hely."(origo)

A helyzet adott: onnan vonják el a pénzt, ahol a legnagyobb szükség van rá (családok, nyugdíjasok; iskolák, kórházak), ahelyett, hogy a különböző külföldi cégeket is mondjuk megadóztatnák. Viszont egyet nem értek; logikai hiba van a gépezetben: ha a magyar teljesen elfogy, kit fog a hatalom kizsigerelni? Kivel fogja a piszkos punkát elvégeztetni, ha már vitte a vizünket és a földünket?  Ki nézi majd Győzikét? Kire fognak kígyót-békát-rasszistát kiáltani, kivel fogják az ilyenolyan kitalált kárpótlásaikat kifizettetni, talán a cigányokkal? A környezet agyongennyezése- és szennyezése után melyik bolygóra lövik majd ki magukat az illetékesek?

Melyik ország engedne meg magának ekkora pusztítást?

A Szent Korona és Szűz Mária országa, el kéne mostmár kezdened írni a saját történelemkönyvedet, hiszen túl sok a ponyva...

"Azé a múlt, akié a hatalom" (Orwell)

Véletlenül tévét néztem, és az ECHO-tv-n érdekes műsor volt egy Svájc hegyei közt élő, rovásírással író, turáni ornamentikájú (szarvas, napvirág, tulipán és társai), hagyományú és magukat hun eredetűnek tartó népről. Rá is kerestem interneten, és a műsorban említett Kiszely-tanulmányt is megtaláltam, ebből idézek most nektek, de itt, ezen a címen meg is találjátok az egészet. A kis bekezdés után pedig kedvcsinálónak felpakoltam egy csomó képet.

„Azt gyanítják, hogy a régi hunok utódai. E kis törzs Wallis kantonban lakik, mintegy 4‑5000 lélekből áll, maguk is a hunok utódainak tartják magukat, s sajátságos nyelven be­szélnek, de máskülönben a szomszéd vidékek népeitől alig különbözteti meg őket valami. Majdnem mindnyájan világoskék vagy szürke, zöldesbe játszó szemekkel, szőke vagy barna hajjal, széles csontos homlokkal, kissé kinyomuló járomcsonttal bírnak. Orruk kö­zön­séges, álluk széles, s nyakuk erős és vállaik kiemelkedők, de átlag alacsony termetűek. Nyelvük, mely most a francia nyelv s műveltség gyors terjedése következtében kiveszésnek indult, egyetlen európai nyelvhez sem hasonlít, de alaposan eddig nem is ismertették, valamint szokásaikat sem, de ami világra jutott, az saját mondásaiknak hitelét némileg valószínűvé teszi. Különösen érdekes adat, hogy temetkezésnél a halott mellett több óra hosszat sírnak és üvöltöznek s a temetés után hosszú élénk tor következik, s hogy végre a lakosoknak nagy hajlamuk van a kóborlásra. Néhány helynév egészen magyar hangzású, mint Penszék, Kuimez, Luk, Náva, Návaszék, Kalló, Barma, Feja stb. Nagy kár volna, ha e nyelv előbb elpusztulna, mielőtt azt szakértők egész részletességgel tanul­mányoz­hatnák”. (Horváth Mihály. Megjelent A Föld és Népei című kötetben 1881‑ben)

DeriLHUN, a szuper nemzeti weboldal 2003-ban (19 évesen) elhunyt szerkesztője Pomázon nyugszik (leesett a Clark Ádám téri alagút tetejéről). Elsőre is megtréfált - 6 éve -  minket, amikor kerestük a sírját: rossz temetőbe mentünk be. Engem most másodjára is sikerült rászedned, kedves deriL, ugyanis egy ideig kerestelek, de mint kiderült, megint rossz helyen, még Ákost is felhívtam. Aztán azon a szép napon sikerült megtaláljalak, és örültem, milyen szép rovásírásos kopjafát kaptál. Megirigyelhetné egy másik égi lakó...

...alapján készült el az alábbi vázlat. Aki nem érti, miről van szó, az nézze meg a magyar nyelv címkémnél a nyelvészeti írásokat.

- Minden szerves építmény fraktál szerkezetű, így a magyar nyelv is

- Maximum 10 szógyökre épül

- érdekesség: a személyes névmások rendszere a beszélőtől való távolságot fejezi ki: a hozzánk közelállókat magas, a tőlünk távolabb állókat mély hangrendű szavakkal fejezzük ki

- gyakran felcserélődnek a mássalhangzók 1-1 szógyökben, például a VÉT-TÉV eredetileg ugyanazt jelentette, vagy a KÖP-PÖK(hendi)

- a szavak elején azért hangsúlyoz a magyar, mert a vezérgyök mindig elöl található

- a ragok is gyökök valójában, például: RA mint "rá" -->rag (ragaszt valamire)

- a gyökök a perifériás látással állnak kapcsolatban, ősképeket mozgatnak meg

- Minden az EGY fogalmából ágazik el. A gyökök ennek a nyugalmi helyzetnek a megbomlását jelentették

- Bizonyos, hogy voltak ilyen gyökeink:

MO - valamiféle mozgást fejez ki (itt érdemes végiggondolni a MO-val vagy alakváltozataival kezdődő szavainkat)

TO - távolodást, távolságot fejez ki (tavasz:olvadás->erről is küldött Csaba tanulmányt)

HO - valamire való rátelepedést fejez ki (hó, ho+az=haza, ho+ám=hám stb.)

VI/VO, FO - támadás, másra valamit rákényszeríteni (pl. vonz, visz)

KO/GO - valami görbére hajlik (kert, girbe-gurba, gerinc stb. ezekről már írtam sokat itt)

RO - mozgás által keltett hang (robban, rajz(ás), rajz (a ceruza sercegése), riad, rí

- Egy kis matematika: alighanem=aligha és nem. Aligha(- töltés) X nem(- töltés) = VALÓSZÍNŰLEG/IGEN. (Kétszer - =+)

- Kutatás: az olasz nyelvben 36 mozgást jelentő kifejezést találtak. A magyarnál 1300-nál megunták a keresést.

Kezembe került egy 1992-es Tini Nindzsa Teknősök-mesekönyv. Mivel szeretek a fürdőkádban agysejteket pusztítani, szoktam ott olvasni heti egyszer (és enni).

A történet szerint emberrablók elleni támadásra készül a festőkről elevezett négy zöld harcos izé, és akiket ellenségüknek hisznek (négy mutáns mókust!), azokról kiderül, egy oldalon állnak velük. A következő párbeszéd zajlik le közöttük (és ez komoly!):

- Valamikor rendes mókusok voltunk, fényes gombszemünk és bozontunk volt, de kikaptunk valami radioaktív mutagén anyagot. (...) Szóval szerencsénk volt, mert egy nyugalmazott Mossad ügynök befogadott bennünket, és megtanított a lopakodás összes csínjára-bínjára.

- Mossad...? - kérdezte Donatello. - Az az izraeli titkosszolgálat. Ott vannak a világ legjobb kémei. Ez persze megmagyarázza, miért vagytok ilyen ügyesek.

Jó éjszakát, kedves gyerekek.

http://solyommadar.hu

"Én nem vagyok egy nyelvész, én sokmindenkit meghallgatok, elolvasok, sőt, amikor én iskolába jártam, akkor még teljesen természetes volt, hogy finnugrizmust tanultunk, mert akkor más nem volt - ez nem azt jelenti, hogy az írásban taglaltak annyira új "ötletek", csak abban az időben nem volt terük a finnugrizmus előtti dolgoknak.

Az oktatás olyan jól működött - tanáraimat sem bántom, mert valószínű ők sem tudtak, tudhattak a "másról", mert őket is a finnugrizmus szerint tanították - hogy eszembe sem jutott gondolkozni. Csak nem olyan régen jutott eszembe valami.

Azt tanultuk, hogy a magyarok nyelvének kis százaléka finnugor, másik ki százaléka magyar, megint másik kis százaláka török, meg latin, meg angol meg német meg szláv meg mittudoménmilyen és a döntő többsége ismeretlen eredetű. Hogy szavainkat úgy szedegettük össze a vándorlásunk során, mint a kanári a kölest az ablakpárkányról.

Ok, tegyük föl, ez így is van.

De a szavak az csak egy rész, mondjuk a "hús", ehhez kell a "csont" is, ami a nyelvtan. Ez azért - az én ismereteim szerint, és lehet cáfolni ha tévednék - egy egész jól összerakott rendszer egészen jó logikával megáldva. Ha csak olyan kevés szavunk volt, amikor elindultunk onnan ahonnan elindultunk - kinek kinek hite szerint - ahhoz a kevés szóhoz ugyan minek "fejlesztettünk" volna egy ennyire bonyolult nyelvtant?

600 szóhoz nem kell. Ez az ágyúval verébre esete. Vagy ezt a nyelvtant is úgy kapkodtuk össze? akkor az egy nagy katyvasz lenne inkább és nem ilyen jól összerakott rendszer. (Nekem a német der-die-das logikátlansága inkább katyvasz, mert azt magyarázza el nekem valaki, hogy a Weib - kb. menyasszony - miért kapott DAS, azaz semlegesnemű névelőt, amikor a menyasszony a tudomány mai állása szerint még mindig inkább nő, azaz DIE, bár manapság feltűnnek a DER névelős Weib-ek is...) Akkor nem lenne a nyelvünk tisztán ragozó, hanem lennének benne hajlító elemek is elég nagy számban. Vannak ilyenek? Vagy inkább egységes rendszernek tűnik? Vagy tudtunk egy ilyen egységes rendszert összerakni magunknak az innen-onnan összeszedegetett nyelvtanokból?

Ha tényleg csak azzal a kevés szóval indultunk el, meg ezzel a nyelvtan ágyúval... akkor persze érthető, hogy miért nem hasonlít a nyelvünk egyikhez sem itt a környéken - vagy ahol végigjöttünk -, pláne hogy a legnagyobb része szókincsünknek ismeretlen eredetű.

Tehát, most akkor úgy áll a hivatalos változat, hogy van egy nyelv, a mai magyar, aminek van egy állítólag ismert eredet-összetételű része, amit összekapkodtunk innen onnan, de ennek ellenére mésgem hasonlít a magyar egyikre sem, nem igazán lehet felismerni a szavakat - mert ezek a hülye magyarok annyira nem tudták kimondani, hogy teljesen eltorzították, csak akkor ha már a felismerhetetlenségig torz, akkor honnan tudni, hogy mondjuk az szláv eredetű??

Aztán van egy nagyobb kupac szavunk, ami "ismeretlen" eredetű. Tessék szíves nekem megmondani, hogy ezeket vajh' hol kapkodhattuk össze?? ismeretlen földeken ismeretlen népektől, akik addig léteztek, amíg ezeket az ismeretlen szavakat nekünk átadták, és utánna maguk mögött MINDEN nyomot lerombolva felszívódtak?

Vagy most akkor mi van?

Ja és még valami. OK, összeszedtük a szókincsünket, a nyelvészeink ezt szépen ki is mutatják. OK, összeszedtük a nyelvtanunkat is, a nyelvészeink még ezt is kimutatják.

Most kérdezzünk meg néhány nyelvészt azokról a nyelvterületekről, ahonnan összekapkodtuk a szavainkat, hogy ők erről mit gondolnak, felismerik-e szavaikat? Tényleg felismerik-e szavaikat? Ha igen, felismerik, és elismerik, akkor tán nincs miről beszélnünk.

De akkor még egy kérdés még mindig megmarad: akkor a magyar beszédnek azt a százalékát, ami "x" eredetű, az "x" nép tessékmondani méirt nem érti meg? Vagy véli érteni? Ismerősen cseng neki? Mert én szem és fültanúja voltam, hogy az olasz mondta olaszul, a spanyol spanyolul és teljesen tudták, a másik mit akar. Jó, ez a két nyelv kicsit jobban hasonlít, mint a magyar és mondjuk a szlovák, vagy az orosz. Amúgy ha már itt tartunk, a szláv eredetű az melyik szláv, orosz? szlovák? lengyel? horvát? mert köztük is vannak különbségek... vagy akkor még csak egy szláv nyelv volt? (Hallottam olyan véleményt, hogy a szláv nyelv egy mesterségesen csinált nyelv-szerűség, hiszen a rómaiak mindenhonnan összeszedett "szláv"-jainak, a rabszolgáknak (sclavus) valahogy beszélni kellett egysmással...)

Szóval nekem az a bajom, hogy itt ez az igen egységes szerkezetet és szókincset mutató nyelv, amit most magyarnak hívnak, amelyik nylev nem erőszakolható bele egyik dobozba sem, mert annyira külömbözik mindtől, és akkor csakazértis nyomjuk bele az egyikbe, legfejjebb majd később megmagyarázzuk, hogy miért pont abba nyomtuk bele.

És akkor még meg sem említettem sem Czuczortm, sem Fogarasit.

Csak gondolkodom.

Vitatkozni természetesen ezzel is lehet, de ezek mind olyan kérdések, amiket megkerülni úgy vélem nem lehet..."

Egy olvasói kommentre szeretnék reagálni, már amennyire napi teendőim és a mindennapos agyleszívás engedik. Nevezetten Aine levelére, aki - az interneten nem megszokott módon - kulturáltan érvel.

"A magyar nyelv valóban egyedülálló, s bizonyos elméletek szerint szigetnyelv, akárcsak a sumér. Emiatt mégsem bélyegezhetjük egyből rá, hogy a valaha volt sumérokkal is nyelvrokonságban vagyunk. (kronológiai szempontból is veszélyes lenne)"

Bobula Ida: A sumer-magyar nyelvrokonság című könyvének elolvasása nélkül ezt nem állíthatjuk biztosan. Többezer szó véletlennek nem nevezhető hasonlóságára és jelentésbeli azonosságára épül a könyv, és a grammatkai, szintaktikai alakulásokat sem hagyja figyelmen kívül.

Ajánlom még Varga Csaba összes nyelvvel foglalkozó könyvét, amely a jelek, a képírás s így a betűk kialakulását a kezdetektől tudományosan végigvezeti. Talán kevésszer szögeztem le: nem azt akarjuk kimutatni, hogy a magyar a legcsodálatosabb/legősibb nyelv. Éppen a közöset, és nem az eltérőt keressük! Kockázat nélkül pedig nincs nyereség.

"Így hát az angolból és a franciából eredő hasonlóság is maximum arra korlátozódik, hogy akad néhány jövevényszó(az angolban például rengeteg a latin eredetű szó,az pedig a középmagyar korban bőven "hivatalos" nyelv volt, a franciának meg szintén a latin az alapja)amit átvettünk, használtunk, átalakítottunk, "magunk képére"(nyelvére) formáltunk.Mindamellett az angol a legszélesebb körben használt és elvárt világnyelv tehát ne csodálkozzunk ha találkozunk nyelvünkben angol eredetű szóval is"

A ma angolnak nevezett nyelv nem évezredek óta világnyelv, így nem valószínű, hogy ilyen nagy mennyiségű alapszó onnan származna. Viszont igaz, hogy a latinból, és az pedig a szanszkritból eredeztethető, melyben szintén megtalálni azokat az ős-etimonokat (szógyököket), amelyekről Varga Csaba ír. Ezek ismerete nélkül szintén nehézkes ítélkezni. Ennek kőkemény alapját a tizenkilencedik századi Czuczor-Fogarasi Nagyszótár adja meg, amely szintén alapmű annak, akit kicsit is érdekel a magyar nyelv.

"A finnugor elmélet szerintem a leghelytállóbb.És ehhez nem kell törzsi-faji-egyéb rokonságban állni velük,egyszerűen,logikusan végig lehet vezetni a grammatikai hasonlóságon át a szavak hangalakjának és jelentésének majdnemhogy azonosságáig a történetet.Nem lehet belekötni.Nem vagyok megszállott,de a tény az tény."

Az olyan szintű nyelvi egyezések, amelyek ténylegesen előfordulnak a finnugor nyelvekben, szintén csak többezer éves együttélés után rögzülnek. Ennek pedig egészen egyszerűen kell valamiféle kulturális, régészeti, de legfőképpen genetikai jele legyen.

A hézagosság pedig bármely elméletre helytálló.

Így van, van még mit kutatni; de még mindig vallom: közelíteni kell egymáshoz azokat az elméleteket, amelyek ezt megengedik, és nem eltávolítani őket.

"Engem nem győzött meg ennek az "angol rokonság"-nak a szavakkal való bizonyítása" 

Ennyi valóban engem sem győzne meg, ehhez a fent említett irodalmak a minimumot képezik.

"egyrészt mert: Megcáfolja a finnugor vagy török vagy egyéb, évek őta fennálló és vitatott elméleteket tizenöt szóért, ami egyáltalán nem hitelesebb, és nem homálytalanabb mint a fent említettek,sőt."

A finnugor elmélet a Habsburg-korszak előtt nem létezett. Érdemes az adott kort is ismerni: kik voltak a nyelvészeik? Kik voltak az utódaik? Milyen érdekeket szolgáltak? Mi volt a céljuk a köznéppel?

A második fontos dolog: miért akarnánk megcáfolni mondjuk a török rokonságot? A hun birodalom hatalmasabb volt, mint ma bármelyik ország, erről külföldi szakirodalmak is írnak, akik nem vádolhatók elfogultsággal (amely elfogultság szerintem nemhogy nem bűn, hanem minden öntudatos nép sajátossága). Miért ne lehetnének vérségi és nyelvi rokonságban egymással ezek a népek? Még a finnugor rokonságot sem cáfolja meg ez a sok információ. Csupán megkérdőjelezi, hogy kihez mi, mikor, hogyan jutott el.

"Másrészt pedig az itt található angol szavak jelentésbeli hasonlósága a magyarral nekem inkább tűnik erőltetett belemagyarázásnak(pl.a feel soha nem jeletette az angolban a félni igét,és a cheap -ami valóban olcsó- egyenlővé tétele a csipettel kicsit groteszk)mint helytálló,alátámasztható gondolatnak.Nem beszélve a nyelvtanról ami a két nyelv között égbekiáltó,de ezt már csak mellékesen jegyezném meg."

Erről valóban nem írtam itt, de ld. Varga Csaba könyvét. Hogy kinek mi tűnik belemagyarázásnak, arról lehetne vitatkozni a hivatalos elmélet kapcsán is.

"Tehát a pénzügyi-világgazdasági okok inkább süthetők erre a verzióra, mint a finnugorra."

Legfeljebb akkor, ha úgy fogjuk fel, hogy az elkeseredett és gyökértelennek beállított magyar másfelé is keresi a gyökereit, akárcsak Kőrösi Csoma Sándor vagy Julianus barát tette. Másféleképpen érthetetlen, miért volna világpolitikai vagy világgazdasági célunk azzal, hogy kutatjuk a nyelvet.

"Érdemes tehát jelentőségteljesen áttanulmányozni a nyelvünk diakrón változásait az ómagyartól napjainkig - és gyönyörűen lehet látni hogy a különböző korszakokban különböző nyelvek (pl.Mátyás=reneszánsz->olasz,francia,XVI.sz török uralom,II.József->német) hogyan érvényesültek,illetve hogyan hagytak nyomot a mi nyelvünkön, mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le 10 hangalak szempontjából véletlenül hasonló szóból."

Az egész vaskos könyv ilyen hasonlóságokkal foglalkozik, ezek csak szúrópróbaszerűen kiragadott példák.

"Ja és mellesleg a "ház" szó - egy kis logikával kikövetkeztethető - azért nem lehetett a sajátunk, mert az ősmagyarok jurtában laktak. A fa szintén hasonló ok miatt. Látott már valaki a sztyeppen fát?? :)"

Kiválóan látszik írásodból, hogy a hivatalos tananyagban sem a hun államszervezet, életmód nem tananyag, pedig a rómaiak legnagyobb ellenfeléről van szó, az ókor leghíresebb népéről. A hun birodalomban természetesen voltak házak. És fákat is láttak éppen eleget.

"Csak szókincsre alapozni meg úgy összességében azért badarság, mert a szókincs az a része a nyelvnek amely a leggyorsabban változik. Azért nem értem ezt az angol verziót, a finnugorban legalább nyelvtani egyezés is van, azt meg végképp nem értem, hogy miért éppen a magyar nyelv lenne minden nyelv ősatyja(vagy ősanyja). ---> én ezt olvastam még ki a sorok közül."

Nem. A magyar nyelv semminek nem az ősatyja. Csupán egy nyelv, amely kiváló indikátora és bizonyítéka annak, hogy amit keresünk, a nosztratikus nyelv vagy ősnyelv létezett.

"Rendben van, hogy szép nyelvünk van, és nehéz is, de azt azért már ne találjuk ki, hogy igazából isten is magyar volt, sőt a világot is magyarnak teremtette magyarul, Jézus is magyar volt, a bibliát magyarul írták kétezer éve és azóta is folyamatosan,sőőőt az amerikai zászlóban is azért vannak vörös és fehér csíkok mert igazából Árpád leszármazottaiként így emlékeznek meg a magyar nemzetre...."

Nem a kedvenc módszerem, amikor valaki bármilyen megállapításból, véleményből egy sor másikat szűr le. Ezt a pszichológiában holdudvar-hatásnak hívják. Hol írtunk itt olyat például, hogy Isten magyar?

Amikor pedig azt olvasod vagy látod valahol, hogy ez meg az "magyar" volt, ott nem kifejezetten a mai magyarokra gondolnak, hanem számos - és mindig más - népre, akik között mégis valamiféle kulturális és egyéb folytonosság van: avarok, türkök, párthusok, hunok, szkíták, besenyők, kazahok.

"Ezek után merem remélni, hogy ötös lesz az emelt magyarom:"

Kedves Aine, ez szinte bizonyos, hiszen a hivatalos anyagot tudod. Azért remélem, sikerült kicsit elbizonytalanítanom. S remélem, életem során lesz még alkalmam erre magasabb szinten is.

Szeretettel: egy magyar nyelv (és még egyéb) szakos diplomás hobbinyelvész

Gyopár

Mélységesen lesúlytott, ami Cozmával történt. Az azonban igaz, hogy nemzetközi botrány nem lett volna az ügyből, ha magyar sportolót öltek volna a kisebbségiek. Ugyanúgy nem csinálnak hírverést eltűnt magyar embereknek, szegény Ophélie-t viszont égen-földön keres(tet)ik. Szomorú, de ez van, így van. A földünk eladó, a lelkünk ezek szerint úgyszintén, ha annyi szabadságunk sem lehet, hogy megvédjük magunkat. Csendben fájlal és sír a magyar, és szolidaritást vállal. De cselekedni már képtelen.

Ilyenkor csak arra tudok gondolni, milyen világot készítünk elő ezzel gyerekeinknek? Veszprém köztudottan a legbékésebb városok egyike. S már ott is cigányhordák, vérfürdő, gyilkosság, késelés, az ó-rigón pedig szemtelen cikkek születnek arról, hogy az ostoba nép már megint az etnikumot okolja, hogy statisztikákat, élményeket, tényeket félredobva emberekről kezdjünk beszélni, és ne nemzetiségekről. És kezdődik újra a rasszizmussal vádolás, a farkast kiáltás, mert ez a legfontosabb egy élhetetlen, közveszélyes világban. A felmérések szerint még az úgynevezett balosaink is egyetértenek abban: így nem mehet tovább. Mégis megy, lépni senki sem mer, csak szavakkal harcolunk, más fegyverünk nincs. Ne adja Isten, hogy a cikkíró legyen valaha érintett a kisebbséggel kapcsolatosan valamilyen kellemetlen ügyben. Ilyet nem kívánhatok, még akkor sem, ha akkor látná igazán - nem az van, mint régen.
Istenem, hát dehogy a bőrszínnel van bajunk.

Őrizhetjük magyarságunk, mint egy apró kincset, amit senki nem tud elvenni tőlünk. Mert bár lassan nem lesz egy talpalatnyi föld a miénk, nem lesz egy tisztességes munkahely, egy utca, ami biztonságos, egy bolt, ami a mi termékeinket árulja, egy könyv, ami igaz, egy film, ami rólunk szól, egy őszinte szerelmes ölelés, egy ruhadarab, kard, egy dal, egy kolostor nem lesz sehol, míg szem ellát, azt, ami legbelül van, kemény propagandával sem veheti el senki tőlem.

És tőled?

Kedves barátaim!

Hatalmas és mindenkit érintő változások kezdődtek a 2009-es évben mind magánéleti, mind spirituális, mind világpolitikai szinten.

Egyre többen érezzük a megdöbbentő véletleneket, működik az ajnacsakránk, a megérzéseinkre hallgatunk. Olyan döntéseket hozunk, vagy kényszerít rá bennünket az élet, amelyeket nemrég nem is gondoltunk volna.

A világ is fájdalmasan tépi, tépné ki magából a sebeket. A gyógyítás tehát nem fájdalommentes: olyan, mint amikor régen tűzzel fertőtlenítették, égették ki a sérüléseket.

A lecke a 2009-es évre: ezek után is embernek maradni. Túlélni, segíteni a másikon. Nem elmerülni saját kisszerű kínunkban. Ez a legnehezebb lecke. Tátott szájjal csodálni, amit az emberek és saját magunk átalakulása okoz, vagy akár borzadni. Valóra válnak álmaink, de vele együtt összetörnek régi üveggömbök. Minden változás hirtelen lesz és kijózanító.

Valami furcsa van a levegőben. Az idő egyre gyorsabban pörög. Ráébredünk: ami kint, az van bent. Nem független tőlünk semmi, és mi sem vagyunk függetlenek semmitől. Dolgozik a kollektív tudatalatti.  Egyre többen menekülünk a természetbe. A magány miatt egyre többen hallják a vért dobolni saját fülükben, ami azt mondja: változtass, változtass. Tragédiák és felfoghatatlan történések, már-már csodák. A jin és a jang olyan gyorsan forog, váltja egymást, mint még soha.

"Küzdj és bízva bízzál..."

Mindenkinek az életében van egy olyan dolog, amiért olyannyira rajong, hogy kipirult arccal tapsolni és ugrándozni kezd. Hogy a mai standardbirka embernek van-e efféle egyáltalán, és hogy az mi, hagyjuk.

Nekem több ilyen is van, de leginkább a magyarok rokonait érintő kutatási eredményeknek tudok örülni. (Ma is volt egy ilyen rohamom.)

Mai témánk tehát a nyirkai jóslatból jól ismert zenélő sivatagok tigrise.

Kezdetnek íme egy videó, hogy a leginkább zenélő sivatag bizony a Góbi-sivatag, hallgatjátok zenélni is, ha megvárjátok, hogy betöltsön. S ha a térképen megnézitek (vagy földrajzórán öntudatlan kis kukacként már megtanultatok figyelni, nem úgy, mint én), akkor láthatjátok, hogy ez az a terület, amit Belső-Mongóliának neveznek Ázsiában. Hivatalosan ma Kínához tartozik. És ezen a területen kutatások folytak, hogy mik, arról remélem hamarosan beszámolok Nektek.

Húúdeizgiizgiii...

 -------------

Van szolgálati közlemény is. A citromail nem működik, ha levelet szeretnétek küldeni, a gyoparblog(kukac)gmail.com - ra ezentúl megtehetitek.

A másik, hogy újdonságként felkerült a hunza oldalra (a művészet, hagyomány menüpontban keressétek) három igazi, hamisítatlan hunza mese, köszönet Máriának értük!

Az én ajándékom többek között egy csodálatos szerző szuper, új könyve volt, amelynek a felét ma két óra alatt sikerült kijegyzetelnem nektek (kb. 100 oldal elolvasása mellett). Fogadjátok szeretettel, ez az én karácsonyi ajándékom nektek!

- Miért pont fát tisztelünk Karácsonykor? A fa ösztönösen tudja, mikor kell kivirágoznia, ősi bölcsességet hordoz, amelyre felnéztek a természeti népek. A növényi gondolkodásban az élet szentsége van, gondoljunk csak a szinte lehetetlen körülmények között is megélő fákra.

- Milyenek voltak igazából az "Ősemberek"? Tisztelték a természet, az élet (lélek) és a bölcsesség (értelem) hármasát. Ez évmilliókig nyúlik vissza, és ellentétben áll a ma sulykolt primitív ősemberképpel. Az igazi ősi ember hite többek között a Napvallás volt. Ma inkább a természet iránti félelmét hangsúlyozzák az ősembernek, nem pedig azt, milyen egységben élt vele.

-Mit ünneplünk a Téli napfordulókor? A legősibb ünnepet. A nappalok hosszabbá válnak. A hunok ekkor ünnepelték törzseik együvé tartozását. (Ünnepelték a szkíták, a szibériai népek, az egyiptomiak, a babiloniak is többek között.)

- Mi az a világfa? Régen Tetejetlen faként ábrázolták - a kozmosz, a világegyetem végtelenségét fejezi ki. Tehát az emberek tudták, hogy végtelen az univerzum (aranykori gondolkodás). A fák, mint a többi növény, a fény felé törekszenek. A növények királya a fa. A világfa képzetéhez a zenélést is társítják (román népmesében a 12 ágú tölgyfa minden ága zenél), ld. a népmeséket ("mozog a föld az énekükre".) A testet elhagyó lélek a világfán utazik.

- Hol van a világ közepe? A néphit szerint mindig az a világmindenség közepe, ahol állsz, hiszen felfoghatatlanul nagy, végtelen a kozmikus tér.

- Hol van a világvége? Ahol ég és föld összeér, ott áll a világhegy/világoszlop. Ez köti össze az eget a Földdel, ez a Föld forgástengelye. Itt nő a világfa, amely magasabb a világoszlopnál, és folyamatosan nő, mindig is nőtt. A világhegy tetején van a sarkcsillag, és itt lakik a főisten.

- Ki a főisten? Meglepő módon a népmesék Tündér Ilonája, aki madártársaival él a világhegy csúcsán (hollók, galambok, pávák, hattyúk stb. képeit ruházták rájuk), és általában csak ő változik át szép leánnyá, a társai pedig elviszik éjjel a termést a fáról (aranyalmák). (Érdekesség: A Heléna név magyar megfelelője: Ilona. Szép  Heléna trójai édesapjának a neve: Tündar, görögösen Tündareusz.)

- De most akkor ki a Boldogasszony? A világmindenséget jelképezi; az elhalás, a megújulást. A karján ülő gyermek a Nap.  Zaraoszter vallása előtt Mezopotámiában, Örményországban, Szkítiában: Ana, Anu, Anahit (méd mágusoktól származó elnevezés), Anahita istennőt tisztelték. Gyémánt korona van a fején, négy fehér ló húzza szekerét. A Napisten Szeplőtelen Szűz Anyja elnevezés is gyakori.

- Mi az a kacsalábon forgó palota? A Kis Göncöl. Régi neve ugyanis: Tündérasszony palotája. A Sarkcsillagé: Boldogasszony matullája (motollája). Matulla= a fonásnál használt madárlábhoz hasonló, háromlábú tengely). Csak ez a csillag kering egy adott sarokpontja körül. E csillagkép mellett ott van a Sárkány-csillagkép is!

- Mi az az aranyalma? A révülő (mese)hős lélekutazással feljut az égigérő fa tetejére, majd amikor visszatér testébe, egyre kisebbnek látja a csillagképet, a kacsalábon forgó palotát. A csillagok az aranyalmák rajta.

- Mi az a lélekutazás? A Tejút régi neve: Lelkek Útja. A Csaba-monda szerint is a lelkek otthona a csillagösvény. A hős kiszáradó testét elhagyja az utazás (révülés) erejéig, majd visszatér a testbe (lásd: Platón írásait. (A görögök a lelket a szíktákkal való találkozásig felesleges, járulékos elemnek gondolták (ld. Meuli, E.R. Dodds szerzők műveit.).

A lélekutazás legismertebb módszerei: - álom, életveszély, szerelem, tánc, zene - a zene is "kozmikus járműként" üzemel, egy másik világba repíti az embert (szerintem ez a katarzis érzésével lehet összefüggésben). Földöntúli hatalmakkal kerülünk kapcsolatba.

- Egyedi-e Isten-szavunk?  A szó előfordulása más nyelvekben: Perzsául: jisdan. Hettitául:Istanu.Hattiul: Estan. Chaldeusul: Esta. Avesztaiul:Ista, Görögül: Észtia. És így tovább.

KARÁCSONY. A szerző felsorol rengeteg népi hőst , istenséget (indus, egyiptomi, indiai, óind, burját, örmény, balti, oszét stb.), akinek a neve K...R-rel kezdődik, ezzel keresve a választ Karácsony-szavunk eredetére. Arra jut, hogy a K...R mindegyikük nevében a Nappal hozható összefüggésbe (mint kör).

Folyt. köv.:-)

Gyopi

"Kedvenc helyem" címmel irattam fogalmazást az egyik, egyébként csapnivaló osztályban.

Meglepetésemre eddig rejtett gyöngyöcske került elő Lajoska tollából. Begépelem nektek, fogadjátok szerettel.

Románia és a családom

  Románia nagyon szép hely, szép dombokkal és gazdag ásványkincsekkel.
A családom Romániában él, és én nagyon szeretek ott lenni. Én egyszer egy hétig voltam ott, hát nehéz munkákat végeztünk. Pl.: kapáltunk, lóval szántottunk és még egyéb. A papám a hegyekben lakik, de a legtetején. Ott úgy viselkednek, mint régen a magyar emberek, hát, mondjuk régen Magyarország is volt. Sajnos a nagymamám 2004-ben meghalt. Sok farkas van este, nem ajánlatos egyedül járkálni. 
Én húsvétkor, ősszel és nyári szünetben megyek. Idén szeptemberben esküvője volt az anyukám testvérének. Két napig tartott, nagyon jó volt. Ott az asszonyok kenyeret sütnek, a gyerekek pedig segítenek a felnőtteknek.Sok unokatestvérem él ott, mondjuk az összes. (...) A hegyekben, ha lenézel, egy erdő, és az erdő előtt a lovak legelnek. A hegy tetején a temető van. Az emberek lovaskocsival mennek. Romániában az emberek szinte mindegyike tud magyarul.
Ez volt a történet, de még mindig sokat tudnék írni.

 Idézet egy tanulmányomból.

A magyar gondolkodás 
 

Azt mondják, a gondolkodás meghatározza a nyelvet, a  nyelv a gondolkodást. És Te gondolkodtál már azon, nyelvedtől függetlenül, hogy szavaid, kifejezéseid valami olyasmire utalnak, ami eddig eszedbe sem jutott? 

Amikor a nyelvhasználat tudatossá tételéről beszélünk, nem pusztán arra gondolunk, hogy a kommunikáció során figyelembe kell venni a közös előismereteket, a szituációt, a hallgatót, a szándékot a többi tényezővel együtt, és törekedni kell a szószerkezetek, mondatok, szövegek helyesírására, helyesejtésére, hanem arra is, hogy a szavak sokat elárulnak arról, milyen is volt egy adott nép gondolkodása régen. És ezt a régit nem árt kicsit megbolygatni ahhoz, hogy értőbben játsszunk – írjunk, olvassunk, beszéljünk és hallgassunk - az anyanyelvvel.

Gondolkodjunk!

Ha például a gondol igét vesszük a magyarban górcső alá, látjuk, hogy a gond a tényleges szótő. A magyar ember, ha gondolkodik, problémát (csomót) old meg!

Véletlenek nincsenek?

A magyar ember számára csak az a véletlen, amit nem gondolt azelőtt, és mégis bekövetkezett: nem vélte azt előre, ami történt (vél+fosztóképző). Ha ezt a logikát követjük, rájövünk, hogy mindennek oka van, és mindennek következménye, így semmi sem történik csak úgy, feleslegesen, ellenben van, hogy nem gondolunk rá, és anélkül, hogy várnánk (váratlanul) bekövetkezik az a véletlen.

Lebegő ég=levegő

A magyar a levegőt, ami lebeg, belélegzi. Ez a lélek szavunkkal van összefüggésben. A lebernyeg is lebeg, lötyög.

Pénznek, víznek árja…

Az ár lehet a víznek az árja, vagy a pénznek az ára is, ami lehet alacsony vagy magas.

Ér

Az élőlények erezettek, és ere van az erdőnek (kis csermely) is, a hasonlóságot vehetjük alapul.

Kétféle jóság

A javasasszony és a jósnő között a jó, javak a híd. Az egyik a gyógynövényekkel foglalkozik behatóbban, a másik segít, megmondja a jövőt.

Bal eset-baj eset

Nem véletlen keverjük össze a bajjóst a baljóssal: a bal és a baj hasonló jelentésű, hasonló alakú szavak.

Leány, némber

A leány szóban ott bujkál az anya szó is: leendő anya.

A magyar ember párja a némber, aki az ő másik fele, felesége.

A fény nyomában

Aki kergeti a csillogást, az űzi a fényt: fényűző.

Természet

Az állat olyasmit jelent, mint teremtmény (lásd: asszonyállat). A tényleges szótő itt az áll, mint létezik, van. Ehhez járul hozzá a főnévképző (-at). 

Növény. Itt a növekedést figyelték meg eleink. 

Tudunk földanyáról és anyaföldről. Mindkét szó értelmes, és ugyanarra utal; hogy a Föld valamiféle élő organizmus lehet. 

Látszólag evidens, ám valójában tisztában vagyunk-e azzal, hogy a természet a teremni, termés szavakkal hozható összefüggésbe? 

Ige az, ami igaz

Igaz, ige, igen, igéz: őket sem szabad egymástól nagyon elválasztanunk. Az ige az, ami igaz!

Képzés

Amikor elképzel valamit a magyar ember, képet hoz létre az agyában. A szavakat is képezzük.

Mindig

Ha mindig, akkor minden esetben, mind+ig (ld addig).

Kifejezések

A faképnél hagy kifejezést például tudni kell visszavezetni arra a szokásra, hogy a régi magyar családok kapuján szentképek álltak, fából. 

A lőttek valakinek pedig jelentheti a holtak búcsúztatására szolgáló tiszteletlövést, de az ősi nomád szokást is, amelyről már Benedek Elek is írt; e szerint a lovas nép harcosai belelőttek temetés előtt nyilukkal az elhunyt sírgödrébe, hogy elűzzék a gonosz szellemeket."

Tehát ahhoz, hogy értsük, mit is beszélünk, a következő lépéseken kell végigmennünk: Érdemes először a tényleges szótőt megtalálni, és abból magyarázni a képzett szó értelmét. A szerint, hogy milyen képző van az adott tövön, meg is írhatjuk saját szómagyarázatunkat.

Nagyon fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy olykor bizonyos szavakban (igékben és névszókban egyaránt) első látásra ugyan nem gondolnánk, de ugyanaz a tő fordulhat elő, és így valami közösre tudjuk mindet visszavezetni.

Például a kerül, kert, karcol, gördül, kör, körte, kerek, kerék, kurta, kertel, gurul, guriga, környezet, görnyed, köret, gödör, stb. szavakban ott szerepel a „kör”, tehát valami kerek, gömbölyű, körülhatárolt az, amit ennek a szócsoportnak az esetében közös pontnak nevezhetünk.

Számtalan példát lehetne hozni, de cikkünk csak ízelítőt nyújt a témából. Reméljük, sikerült betekintést adjunk abba, hogy a nyelvből is sokminden kiderül egy népről. Járjunk hát nyitott szemmel a nagyvilágban!

(Amúgy csak egy kérdés: ha nem volt nosztratikus nyelv (ősnyelv), akkor hogy létezik az, hogy bizonyos kifejezések - nem szavak, kifejezések - minden nyelvben ugyanazok?)

Megölték a cigányok ezt a szép tizennégy éves kislányt...

De te csak bámuld a "Celeb vagyokot"...

Némelyik "magyar" emberre már tényleg csak a gép jelző illik.

Vigyázzunk gyerekeinkre, mert kemény időket engedtünk beköszönteni! 

No, bitangok... ez és a többi kincs majd kikerül ide is.-->http://hunza.mlap.hu

Hunza in English: http://hunza.freeblog.hu

Szép, színes, hogy íncsiklandó-e, az majd kiderül.

Az amerikaiak most napérlelte barackot esznek. Obamát.

Érdekes ellentmondás gyötri hát a világot.

A lila szájú úriember muszlim és fekete egyszerre. Barack megválasztásakor a világ négerjei és muszlimjai boldogan hangoztatták: A MI VÉRÜNK! Az újságok genetikáról beszélnek, semmi másról. Arról cikkeznek, hogy Obama génjeiben hordozza a sokféleséget, és hogy már ez maga mekkora óriási pozitívum.

Amikor azonban a magyarság elkeseredeten kutatja gyökereit, és azt meri állítani, hogy bizonyos ázsiai és egyéb népekkel bizonyítottan genetikai rokonságban áll, kinevetik. Ha egyáltalán genetikát és vérséget emleget egy fehér ember, az egyből rasszista lesz a világ szemében. Akár a saját eredetéről, akár egy másik népcsoportéról beszél.

Hát hogy is van ez, kérem szépen? A kettős mérce csak nekem szúr szemet megint?

Nem szoktam napi politikával foglalkozni, de a mai  "Tótországban" történt eseményeket nem hagyhatom szó nélkül. Ahogy nem hagytam szó nélkül Pénzes Henriettát, Solymosi Esztert, Szögi Lajost és a többieket sem.

Nem tudom, a média hogyan tálalja, de ma egy meccsen ok nélküli, rendőrök által elkövetett, brutális verés áldozatai lettek magyar fiatalok Dunaszerdahelyen.

Elképesztőnek tartom a tényt, miszerint ha bármely más ország fiát bántalmazta volna így egy másik "haladó, modern" nemzet rendőrsége, abból hatalmas nemzetközi botrány származna. Ezzel szemben a kis magyarral már azt csinálnak, amit akarnak.

A kormány hallgat. Az internacionális-antinacionális hatalom elérte célját. Óriási, jóvátehetetlennek tűnő konfliktusokat generált az évezredekig békésen együtt, egymás közelében élő népcsoportok között.

A Ferencváros Szurkolók Szövetségének elnöke szerint ma Dunaszerdahelyen minden ok nélkül verték a magyarokat. A futballmeccshez nem illő események a gyenge magyar külpolitika miatt történhettek - állítja Magyar Balázs.

- Kint van? Mi történt?

- Nem, éppen utazom Magyarországon. Hihetetlen, ami történt. A történtek tükrében is sajnálom, hogy nem voltam kint.

- Hogyhogy?

- Nézze, nem történt más, csak annyi, hogy több szurkoló kiment szurkolni egy magyar ajkú csapatnak. Sajnálom, hogy nem lehettem ott.

- Mégis mi történt?

- Rengeteg ferencvárosi barátom utazott el Dunaszerdahelyre. Azt mondják, előzmények nélkül berontottak szlovák kommandósok a szektorba és agyba-főbe elkezdtek verni mindenkit. Az a szurkoló, akiről eddig az a hír terjengett, hogy meghalt, az egyik barátom előtt kapta az ütéseket.

- Hogy vannak a fradisták?

- Ez nem Fradi-ügy, itt magyarokról van szó. Vidékről több százan utaztak, sőt, a legnagyobb ellenfelünk, az Újpest szurkolói is kiutaztak. Egyébként több barátom is kórházban van, szanaszét verték a fejüket, lábukat...

- Ültek a szektorban és egyszer csak megjelentek a kommandósok, akik minden ok nélkül ütlegeltek?!

- Igen, mint 1992-ben, a Slovan Bratislava-meccsen, akkor is ugyanez volt a helyzet. Nem hiszem el.

- Mit tehet ilyenkor az FSZSZ elnöke?

- Nem tudom... a Szlovák Nagykövetség előtt szervezünk egy demonstrációt ma este hat órától. Első gondolatként ez jutott eszünkbe.

(Stop)

(Kép: Index)

Ne a tótot gyűlöld: az a felelős, aki  fentről gerjeszti az ellentéteket.

"i belongs to hunza our elders claim that we are descendants of the Alexander the great ...but i am not sure of that because if we are descendants of Alexander the great then why we don't speak Greek language ....so we speak a different language which has no roots and even it's not in written form...."

Welcome Ejazkarim!
My English is not very good, but I try to expain you the most important things: we have a page about Hunza (http://hunza.mlap.hu), but it's in Hungarian. There are a lot of evidences about we are related! :-) Language, history, ornaments, belief etc... Koppány László Csáji was in an expedition and found some interesting facts.

A látogató leírja, hogy Nagy Sándor leszármazottainak tartják őket, de akkor miért nem beszélnek görögül? Olyan más nyelvet beszélnek, aminek nem ismerik a gyökereit. Látjátok, a nyelvet volna legfontosabb a genetika mellett kutatni a Hunza-völgyben! Ha milliomos lennék, nem kellene akkor egy vidéki iskolában jómodorra nevelnem a kölköket - bár nemes cél az is, annak ellenére, hogy olykor reménytelennek tűnik, de úgy leizzadok a végére... (Nem is kéne milliomosnak lenni, csak arra kellene pénz, hogy kijussak. És haza.)

Csáji nem írt sajnos vissza nekem a postai levélre, amit küldtem neki régebben. Talán már nem is lakik ott, ahol...

Szkíta sírok és bronzkori emlékek kerültek elő Békásmegyer északi határában

Békásmegyer északkeleti szélén, az volt Óbuda Tsz, leendő új városnegyed (Északi városkapu projekct) területén BTM Aquincumi Múzeuma lehumuszoláshoz kapcsolódóan látott el régészeti szakfelügyeletet. A több mint 19 Ha területen a beruházó által megnyitott 1000 m² azonnal több régészeti objektum kerültek elő.  A fejlesztés nagyberuházás jellege miatta munkát a KÖSZ-el közösen végeztük.

A viszonylag kis területen már most összesen 44 objektumot regisztráltunk, ezek egy része egykori épületekhez tartozó cölöplyuk, betöltésükből őskori kerámiatöredékek (bronzkor) ill. patics és faszén jött elő. Néhány nagyobb beásás mellett (őskori, közel 4000 éves kerámiatöredékek) három nagyméretű, kerek, valószínűleg áldozati gödör mutatkozott. Ezekből állatcsont, kagyló és kerámiaanyag származott (korabronzkor, Kr.e. 3. évezred eleje).

A bronzkori objektumok mellett különösen érdekes három hamvasztásos vaskori sír, amelyek már a Kr. e. 1. évezred közepe datálhatóak, a szkíta kultúrához köthetőek. Ezekből kalcinált csontmaradványok, illetve az egyikből bronz hajkarika, nyílhegy és más vastárgyak, valamint ép és töredékes kerámiaedények kerültek elő.

A különböző régészeti korszakok (bronzkor, vaskor) különböző jellegű objektumai (telep- és temetőrészletek) azonban egyelőre nem mutatnak rendszert, és további kutatást igényel annak megállapítása, hogy milyen és mekkora település állt itt, illetve hogy az előkerült sírok milyen temetőhöz tartozhattak. Ha a leendő beruházás érinti majd a teljes területet, akkor reményeink szerint módunk lesz nagyobb felületek feltárására és így a még nyitott kérdések tisztázására is.
   


Láng Orsolya ásatásvezető régész

Szerző: LO

Ma egy kicsit merítek a mondákból nektek.

Amikor az emberek farkasok módjára, bűnökkel a szívükben éltek, Isten özönvizet zúdított a Földre, amely minden embert elpusztított, Noét és családját kivéve.

Noénak három fia volt: Sém (a mai semiták, Ázsia lakosai), Kám (Afrika) és Jáfet (európaiak).

Jáfet kisebbik fiától szármatott egy óriás, Ménrót (Nimród), aki rokonaival egy tornyot épített volna Istenének, de az összezavarta a nyelveket, és a népek már nem értették egymást, szétszéledtek, Ménrót pedig Perzsiába ment, ahol megismert egy szép lányt, Enéhet (szarvasűnőt jelent a neve), aki két fiúgyermekkel ajándékozta meg őt_ ők voltak Hunor és Magor (Magyar) (Tehát a hunok és a magyarok). Amikor már hosszabb ideig éltek itt, ez a föld nem tudta befogadni és táplálni őket, olyan sokan voltak, így Szittyaországba vonultak.

Ez a föld nagyon szép: ligetes, erdős, sok-sok vadállattal. Hatalmas birodalom, amely a Volgától a Kaukázusig terjed.

A szittyák igen bölcs nép voltak: nem kívánták másét, mert mindennek a bővében voltak, a házasságot tiszteletben tartották: minden szittyának egy felesége volt.

Dáriust és Nagy Sándort is kiűzték földjükről, de a zsákmánnyal nem törődtek. Kemények voltak a harcban és gyors a lovon, az íjjal pedig úgy bántak, ahogyan senki a világon.

Az Északi-tenger körüli puszta erdőségben a napot csak júniusban, júliusban és augusztusban látták, mert kilenc hónapon át sűrű köd uralkodott. A sivatag hegyeiben kristályt találtak, az erdőkben griffmadár fészkel, és vadásszólyom költ, amelyet magyarul kerecsetnek hívnak.

(Kézai Simon és Anonymus nyomán)

Érdekesség ITT!

Atilla, Atilla, hunok nagy királya,
Mundzuk sarjadéka, híres maradvája!
Te ura, királya szittyák s germánoknak,
Valál hódítója a rómnaiaknak:
Napnyugotiaknak, napkeletieknek,
Valál rémülete, valál iszonyata
Te minden népeknek!
De ha könyörögtek, megengesztelődtél,
Adófizetéssel te megelégödtél.
Mindez nagy dolgokat te megcseleködted,
Ez világnak hódítását mind te véghezvitted,
S sebezetlen maradtál!
Ármányság, árulás meg is meg nem ejtett,
Sűrű sok ellenség el sem is veszejtett,
Haj, mégis meghalál!
Valál vigasságban, fekvél nyoszolyádban,
Puha nyoszolyádban, tornyos palotádban,
meglepett a halál a te mély álmodban,
hunok nagy királya,
Mundzuk maradvája!
Haj! Ki mondja azt halálnak,
Az orozva járó álmat!
Halál, halál, csendes halál!
Rajtad bosszút nem állhatunk,
Beléd kardot nem márthatunk!
Halál, halál, csendes halál,
Nem vagy te igazi halál!

(Benedek Elek fordítása)

Álmában halt meg a király. Állítólag elkezdtett csak úgy vérezni az orra, és attól fulladt meg, bár erre bizonyíték nincs.

Atilla holttestét egy selyemsátorba helyezték, és a feljegyzések szerint körbelovagolták a lovasok. E közben hangzott el a hun siratóének. Gyanítom, ez szakrális körbelovaglás volt, nem akármilyen.

"Hajh, ki mondja ezt halálnak/Az orozva járó álmat" / Halál, halál, csendes halál/ Nem vagy te igazi halál!" Atilla átlépett egy másik világba, de semmiképpen sem halott. Ez az állapot álomszerű.

Két témát boncolgatnék ma, az első a hun birodalom vezetése.

Köztudott, hogy a hun birodalom az ókori világ leghatalmasabb birodalma volt.

Tízes szervezet segítette irányítani a birodalmat, amelynek volt civil és katonai részlege is. A hunok nemzetségekben éltek, törzsi gyűléseiket kuriltájnak nevezték. Évi háromszor rendeztek országggyűlést, ahol is áldozatokat mutattak be, valamint megvitatták a birodalom ügyes-bajos dolgait. Ordunak hívták a birodalom középpontját, az uralkodó pedig danhu volt. A TUQI tudót, bölcset, tisztviselőt jelentett (már a Czuczor-Fogarasi-páros is rámutat erre). Avar és türk nyelven a tuden közigazgatási posztot jelöl.

A bán (a Magyar Királyságban az önálló körzettel rendelkező tisztségviselő) - szavunk (ld. Bánk bán) már a párthus és a perzsa nyelvben (mely kettőnek nem csekély köze volt egymáshoz) (ban), valamint más mai közép-európai nyelvekben is megtalálható.

A gyiukla hun szó szintén méltóságnév (dula/gula), amely más sztyeppeinépeknél is megtalálható, és a mi Gyula nevünk őrzi emlékét.

Nézzünk érdekességeket a törvénykezéseikből!

"Aki békés időben több mint fél shingre kihúzza a kardját, halálra ítéltetik. Akit lopásért ítélnek el, annak az összes vagyonát elkobozzák. Kisebb kihágásokért való büntetés a bokacsont zúzása. Komoly bűnökért halál jár. A börtönben senki sincs hosszabb ideig.(...)A bűnösnek kárpótolnia kell a megkárosítottat."

(Forrás: Sima Quian krónikája)

A vázlatot Obrusánszky Borbála tanulmánya nyomán írtam.
Gyopár

-----------------------------------------------------------------

Az ujgurok

Nem elég a nyelvi rokonságot nézni, ám tény, hogy nyomtalanul egy nép sem tűnik el. Lássuk, kik ezek az ujgurok!

HOL? Az ujgurok többsége a mai Kínai Népköztársaság határain belül él, de sokan élnek Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán területén.

NÉV: Már maga az ujgur-szó gyűjtőnév, nem önálló népnév. Kínaiul a következőt jelenti a "wei wen er": "összekapcsolva öten".

A mai ujgurok ősei a Bajkál-tó és a Jenyiszej (Anya-sai, anya-folyót jelent türk nyelven) területén éltek, a kocsi-szó kaocs/gaoche alakban hasonló jelentéssel már megtalálható volt az egyik velük rokon népnél, akiket a "magas kocsik népének" neveztek.

SZOKÁSOK Az ujgurok vallják, hogy négy világtáj mellett a középpont a legfontosabb, amit a Nap- és sárgaszín-kultuszuk is bizonyít.

Az ujgurok íjas, lovas nép, akiknek ornamentikájában is sok rokon vonás található a miénkkel. Ilyen például az úgynevezett "turulmadaras tőr", avagy a hímzett virágmotívumokkal tarkított kerek sapka.

Táncuk nagyon elüt a kínaiakétól. Üvegest táncolnak, akárcsak mi.

Belenyilaznak temetés előtt a halott leendő sírjába, ezzel űzik el az elhunyt lelkére veszélyt jelentő, sírban ólálkodó szellemeket. Tessék megkapaszkodni: a sztyeppei népek leszármazottai - így mi is - őrizzük ugyanezt a szokást, melyet Benedek István leírásai mellett nyelvünk is bizonyít: "neki lőttek."

Az ujgurok népi emlékezetében mint testvér élünk: egy kéretlenül érdeklődő ujgur Kasghar utcáján a következőket mondta a kutatóknak nemrégiben: "Látod, ezek voltunk mi, együtt nőttünk fel, együtt voltunk, de ti kétezer éve elmentetek nyugatra."

"Tulajdonképp hányan is maradtatok ott nyugaton?" - kérdezte egy másik. Miután megtudta, hogy milyen kicsi területen élünk - náluk sokkal kevesebben élnek sokszor nagyobb területen -, a következőket vázolta fel: "Akkor, ha visszajönnétek ide, itt még földet is kaphatna mindenki"

Az eredettudat a megtartó nemzettudat része, a hiteles történelmi tájékozottság erőt ad. Így legyen!

A vázlatot Dr. Bárdi László: Az ujgurok egykor és ma című tanulmánya alapján írtam.

Az alábbi szöveget küldd el, terjeszd! Sólyommadárnak köszönhetően a lényeg itt van "világnyelven", így a nem magyarok is tájékozódhatnak róla.

KIK A HUNZÁK? / Who are the "Hunza"? 

ˇHome of the archer" - or who are the Hunza?

"Az íjasok hazája" - avagy kik a hunzák? 

HOL ÉLNEK ÉS MIÉRT HUN-zák? / Where do they live and why they are called HUN-za? 

This is the name of the white huns, relatives of Atilla's huns, and they consider themselves, too, the descendants of the huns. They live among the Himalayas in closed valleys; the settlements are quite difficult to reach, the only routes lead through high passes. The Hunza valley is on the borders of China, Tadjikistan and Pakistan. The desturctive effects of civilization have not reached them - yet.

Origins of their name: "HUN + ZA" in Tibetan means "quarters of the Hun". In "Burusaskian" (the hunza language) "húnts" means (visszacsapó íj), that is "Home of the archer" 

HÁNYAN VANNAK? / How many are they? 

It is a population of only about 14000 people. 

MIÉRT ÉRDEKESEK ŐK MÉG SZÁMUNKRA? / Why are they interesting for us? 

The Nagar and the neighbouring Hunzakut peoples speak the same language and there is blood relationship between them.

Their highest peak is a sacred place, its name is "Ultar mountain" (Ultar is pronounced correctly with an "O" at the beginning, "oltár" = altar) and is more then 7000 meters high. Fairies are said to live there. There are legends/proofs about two kingdoms of Nagar and that of Hunza. Names of towns that resemble Hungarian are, for example, HON (only blood-relative families are allowed to live there), HURU, NAGAR, BABA, SUMAYAR etc.

The people of the Hunza Valley do not look Pakistani at all. T. Aima and Shamila smile happily for the camera. Karimabad, Pakistan (9/99). 

MŰVÉSZET HAGYOMÁNY / Arts and traditions 

ORNAMENTIKA / ornamental art

The sign for the Hunza is a stylized tulip, that is often interpreted as a bow/arch. Strange though, that tulips can not be fount in this area, the closest it grows is at the Uyghur lands - quite a distance from here. Uyghurs are also said to be genetically relatives of us, Hungarians.

Csáji and his team found motifs resembling to "life-tree" and antlers in Ghanes. Besides horse and deer motifs they also found motifs of birds - they found no trace of other animals in their art.

Another characteristic motif-group on vertical carved columns is the deer transforming into a life-tree. Regular sun-sign of theirs is a six-petalled flower enclosed in a circle.

They show the newborn baby to the skies on a horse rite.

TÁNC / Dance

Women dance in a closed circle while men dance in an open form. The dances of the latter resemble to "legényes" and "verbunkos", both are typical Hungarian new style men's dances. Similar dances can be found in Western Nepal and in Uyghur.

DALLAMVILÁG / Tunes

Descending pentaton tunes

ÜNNEP / Holiday, festous event

December 21, Winter Solstice: everyone brings a flame from the home-fireplace to the huge central bonfire, this is how they drive the evil spirits away. 

NYELV-kedvcsináló / Language 

Koppány László Csáji  is not a linguist but discovered a surprising thing about Hunza and Hungarian languages.

... The local guard was the first person to be happy about seeing us just because we were Hungarians. Had he heard about Hungarians? Yes, said he, American scientist John Mark told them that the Hunza were descendatns of the white hun and thus they were relatives of the Hungarians. He asked if we could pronounce the "c" and "a" sounds as they believed there was no one else besides them who could. We only said "cicamica" - and he was convinced. (excerpt from, Csáji's book, page 59) 

In Burusaski 'iírum dumánum' = festous celebrations (birth-death-wedding etc.) might have a connection with Hungarian "dínom-dánom" having the same meaning

Names of places: Verthun- völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. "Hun, khun" means home, homeland.

...címmel írt fogalmazást a legjobb nyolcadikos osztály. Nézzük a tizenhárom-tizennégy évesek tollából származó figyelemreméltó víziókat!

"Lehet, hogy iskolába is úgy kell majd "járni", hogy számítógépen leadják az anyagot, és ott írunk majd dolgozatot. Elképzelhető, hogy mindenki gyorséttermekben fog majd reggelizni, ebédelni és vacsorázni. Mindezek lehet, hogy jók, csak éppen a környezetre és az emberiségre is nagyon káros hatással lesznek. Rengetegen elhíznak majd. Ugyakakkor lehet, hogy nem is lesz világ, mert az ember teljesen elpusztítja. Mindez pedig szerintem csak attól függ, hogy mi, az emberek hogyan akarjuk, hogy legyen."

"Sok ember azt képzeli, hogy nem is lesz 100 év múlva élet a Földön. Szerintem lesz. Egy farmon szeretném leélni az életem, ahol nagyon sok lovat fogok tartani. Nem úgy, mint most, hogy egy farm sincs sehol, ahol a mezőgazdasági munkákat lehetne végezni."

"A divat is más lesz. Lehet, visszatér a régi stílus, ezt még nem lehet tudni. Vagy az is lehet, hogy kitör a harmadik világháború."

"...Ezek után a robotpilóta elviszi az embert oda, ahova szeretné. Az embernek már szinte semmit nem kell csinálni. Ennél fogva az emberek el fognak lustulni, és lassan kihal az emberiség. A sok robotizált gép miatt nagy lesz a szemét, és a világ a pusztulás szélén fog állni."

"Egyre kevesebb gyerek van, ezért egyre kevesebb ember van."

"Nem hiszem, hogy repülő autók meg ilyenek lesznek. Bár ki tudja? Remélem, hogy az unokáim jó emberek lesznek. És abban is bízom, hogy nem egy betondzsungel közepén fognak felnőni."

"Elég nehéz kérdés, de szerintem száz év múlva az emberek elhanyagolják a munkát, gettók jönnek létre. A Föld koszos lesz, és az emberek a még megmaradt olajért és vízért fognak küzdeni. Ugyanis szerintem az édesvíz eltűnik a Földről. Több lesz a lopás. Szinte mindenkinek lesz egy fegyvere, amivel az utcán fog mászkálni."

"A gyerekek iskola helyett lógni fognak a parkokban, utcákban. Sok szép tuning-autója lesz egyeseknek, amivel illegális autóversenyeket játszanak majd."

"Lehet, hogy egy meteor csapódik a Földbe, és senki se fog élni."

"Lehet, hogy feltaláljuk a teleportáló gépet, az emberi repülést vagy a halhatatlanságot. Ki tudja?

"Szeretném, hogy békésebb világ legyen."

"Az egész bolygót ellepi majd a szemét. Egyre több állatfaj fog kipusztulni."

"Az is lehet, hogy minden olyan lesz, mint rég, a történelem ismételni fogja önmagát: lovaskocsival fognak menni autó helyett, vagy lámpa helyett gyertyával világítanak."

"Egyes hírforrások szerint néhány ország már így is pénzért vesz vizet és ételt."

"Szerintem a Világvége elég gyorsan eljön (hála magunknak). "

"Szerintem a világ száz év múlva egy elektronikai bolygó lesz. Minden gombnyomásra fog működni. Megnyomunk egy gombot, és 1-2-3... kész a pizza. A világ felgyorsul, ugyanakkor az emberiség ellustul. Hamarabb fognak meghalni az emberek, mert a nagy lustaság miatt elhíznak. Az emberek viselkedése megváltozik, több rosszindulatú ember lesz. Szerintem nem a jelenlegi "világbékéért" kellene küzdeni, hanem a jövőnkért."

"Új cipődivatnak valami olyasmit tudnék elképzelni, mint hatalmas magassarkú cipők, a most létezőknél jóval magasabbak. Újfajta ruhadivatnak pedig azt, hogy a férfiak szoknyát hordanak, a nők pedig nadrágot és szoknyát is egyszerre."

"Az ételek kapszulákban vehetők be."

"Elkezdhetik tervezni az életet egy idegen bolygón, ahol új állat- és növényfajokat találnak."

"A családok szétesnek, a hit nem lesz már olyan fontos. Mindenki mindenkit vádol, mindenki csak saját magát akarja menteni, a másikra nem gondol."

Bár sose foglalkoztatotta (eddig) különösebben gondolataimat, ma éjjel Dárius (Dareiosz) király kincséről álmodtam. És lőn, utánanéztem.

Kodáros meséje, amely ma is őrzi titokzatosságát

Felsősófalván Dárius kincsét keresik

A Felsősófalva közelében lévő jókora kerek domb – melynek a tetején régebb egy nagy lyuk volt – nagyon izgatja az emberek fantáziáját azért is, mert Kodárosnak hívják. E név a helybéli lakosok szerint Dárius ókori perzsa uralkodóra utal, akinek kincse még ma is a domb mélyén rejtőzik.

Szász Tibor helyi református lelkész arról tájékoztatott, hogy ez idáig három alkalommal kezdtek ásatásokat kincskereső emberek a Kodároson.

Amint elmondta, a falu fölött, a templom és a Gyepűkapunak nevezett peremrész között van egy szinte szabályosan kerek szikladomb. Ennek a dombnak a tetején régebb egy nagy tölcsér alakú lyuk volt, amelyet szaknyelven szifonnak neveznek. Ez a lyuk lassan betömődött, de a feljegyzések szerint évszázadok óta létezett. A lyuk felkeltette az emberek kíváncsiságát, így születtek meg a legendák, miszerint ott a domb mélyén barlang lehet, amely mesés kincseket rejthet. A Kodáros név elemzéséből pedig többen arra következtetnek, hogy a domb mélyén csakis Dárius kincse lehet. A legenda egy titkos kapu létezéséről is szól, amelyet viszont életveszélyes átlépni; tulajdonképpen ezért akadtak el ez idáig az amatőr kutatások.

A múlt század végén, 1886-ban, amint a sziklába vésett dátum is tanúsítja, egy Skóciából érkezett szerencsevadász a faluban munkásokat fogadott és belefúrt a domb oldalába. Délről a szifon irányába egy tizenöt méter hosszú folyósószerű alagutat ástak. A helybeli szóhagyomány szerint több hónapig tartott az ásatás, ezalatt a skót úriember beleszeretett a neki szállást biztosító helyi módos gazda leányába. A lány meggyőzte a kincskereső férfit, hogy hagyjon fel az értelmetlen kutakodással, ne költse a pénzét fölöslegesen. A skót hallgatott a tanácsra és leállította a munkálatot, majd a lánnyal együtt, akit elvett feleségül – a helyiek szerint – valahová a Nyikó mentére költözött; két malmot vásároltak, annak működtetéséből éltek. Szász Tibornak szándékában áll utánanézni, hogy mi a valóságalapja a meseszerű történetnek. A két világháború között, a lelkész szerint, a 20-as évek végén egy felsősófalvi kocsmáros ásatott újból a Kodároson. A kocsmában a Kodárosról gyakran szó esett, és az italfogyasztás miatt gyakran beadósodó legények az ásással törlesztették fizetnivalójukat. Kb. három-négy métert haladtak előre az előzőleg már 15 méter hosszúságú folyosó végén, és ekkor jósnőhöz fordultak, mert már kongott a belső sziklafal, ami üreg létét bizonyította. A jósnő a kártyákból azt jövendölte, hogy aki elsőként belép abba az üregbe, az rögtön meg fog halni. Ekkor megijedtek az ásást végző legények, senkinek sem volt bátorsága tovább dolgozni.

Legutóbb a '70-es évek végén néhányan újból ásni kezdtek, sőt próbafúrásokat végeztek és arra készültek, hogy robbantással mélyítsék a lyukat. Igen ám, de erre a műveletre már senki sem vállalkozott, mert a folyosó beomlásától tartottak. Felelevenedett a legenda a titkos, veszélyes kapuról is, amelyet embernek tilos átlépnie. Többen attól is féltek, hogy a domb mélyéről előjönnek az ördögök. Akik a lyukba bemerészkedtek, azt állítják, hogy a belső fal döng, illetve visszhangoznak az ütések, tehát bennebb (nem is túl messzire) nagy üreg létezhet. Röviden ennyi a Kodáros meséje, amely ma is őrzi titokzatosságát.

A közelmúltban a magyarországi tévénézők is megismerhették a Kodáros titkáról szóló legendákat, hiszen az RTL Klub egyik riportere filmezett a helyszínen, ásót adva két fiatalember kezébe, mintha éppen kincskeresésre indultak volna. A Kodáros domb titkának legvalószínűbb megfejtése dr. Vofkori László véleményén alapulhat, miszerint a sziklatömbben vulkanikus barlangképződmények lehetnek.

Rövid szösszenetek következnek mostani olvasmányaimból, hogy mikre képes a vél-etlen. Amit nem vélsz, csak az a véletlen.

Tut-ankh-amon dajkáját ugyanúgy hívták, mint Buda édesanyját: Maja.

A maja férfiisten neve: Hun-Apa.

A Szfinxet csak az utókor nevezi Szfinxnek. Arabul az egyik fejezetíró szerint Abul Hun volt, ami annyit tesz: hun atya. (Erről a net összevissza írt, mindenestre itt egy tanulmány a Szfinx ősi nevéről.: "Az óriás-szfinxnek legrégibb neve HUN, egy hieroglif mészkő táblán maradt fenn, melyet a Kairói Múzeumban 167.sz.a. őriznek, Mariette pasa a Kairói Múzeum igazgatója, 1858 évben találta az óriás-szfinx szomszédságban levő Izisz szentélybe befalazva."

A Cordellerákon az istenek egy 6394 m magas hegyen élnek a legendák szerint. A neve egyszerűen csask Apu-csúcs.

A másik, hogy belegondoltatok már abba, hogy Isten és a Sátán ugyanazokból a mássalhangzókból táplálkozik? (Tudjuk, hogy a magyar rovásírásban többnyire elég volt a mássalhangzókat jelölni). S T N.

Utánanéztem jobban a maja isteneknek a neten is, és találtam egy ilyet:

Is-Csel a neve a gyermekszülést, orvoslást segítő maja istennek. Ott figyel benne a mi Isten szavunk első tagja, az Is/Ős.

Amúgy ezen az oldalon teremtésmítoszokat is találsz. Tök jó!

Most vár a katedra, majd még elmélyülök.

Ki a hibás? Tehetnénk fel magunknak a kérdést. Mondhatjuk azt, hogy ez meg ez a nemzetiségű ember, aki idejön, és felvárásolja, elbutítja, avagy megerőszakolja és megkéseli, eladósítja és kizsigereli, kiüresíti és így tovább.

S mi van akkor, ha én azt mondom, más a hibás?

A beteg szervezetnél okolhatók-e a baktériumok? Haragudhatsz-e egy rosszindulatú sejtburjánzásra?

Bármilyen szomorú, de igaz: minden Belőled indul ki. A magyar nép igen nagy mentális változáson ment ugyanis keresztül az évszázadok, évezredek során. A hun törzsszövetségből kiválva elveszítette testvérei kezét, elsüllyedt a népek tengerében; egy egykor olyan hatalmas nemzet, amelynek csodájára járt a világ, most mindezt engedi, hagyja. Azon nem érdemes gondolkodni, melyik magyar volt az első, akinek a szájából teljesen mindegy, milyen behatásra, ilyen mondatok hangzottak el:

1. Én? Aláírom, még szép, ennyiért?!

2. Én azt mondom, gyertek csak, van itt még hely, dolgozni sem kell...

3. Eladom én, persze, hiszen ez csak föld.

4. Az évszám se stimmel, a történés se, de én megírom, ők meg fizetnek érte.

5. Én mindenhol otthon vagyok.

6. Nem kell a múlttal törődni, én is a jelenben élek.

7. Én élvezek, fogyasztok, így valósítom meg önmagam. Más nem számít.

8. Származás? Mi az manapság, hisz én is ezerféle felmenőt találnék...

9. A hit a túlbuzgók vigasza, de nem az én asztalom.

Az ember azt a pillanatot várja már, hogy a tizediket is hallja:

10. Én... én... én... nem ezt akartam! Mi nem ezt akartuk!!

... és tipikus magyar emberek a Kurultajról EZEN a címen.

Ne csak nézz, hanem láss!

Egy régi kép (Dobogókőn...)

Rengeteg levél érkezett a citromélemre, amit nagyon ritkán nézek, de az van itt megadva. Sokan kértétek a szótárat. Bocsánat, igyekszem sűrűbben rákacsintani arra a címre.

A nagy alkotást internetes formában tudom átküldeni, mert időközben rájöttem, hogy még gmailes címről is csak keserves kínok között tudnám átküldeni, olyan nagy (szerencsére ilyen nagy!), úgyhogy erről a címről próbálkozzatok: http://online.arcanum.hu/nxt/gateway.dll/f_lexikonok/czuczor_fogarasi/1?f=templates$fn=document-frame.htm$3.0$q=$x=

Csapvízgyanús áványvíz csak félóra sorbanállás után volt kapható a magyar sörösnél. Sehol egy kút; talán jövőre ezt is megoldják. Jó lenne még, ha valahogy a látogatók is láthatnák közelebbről a műsort, és a madjarok nem lennének annyira elzárva a magyaroktól, mert engem például az vezérelt, hogy láthassam ázsiai rokonainkat, és két nap alatt egyet láttam az amúgy igen népes kirakodóvásárban.

Hogy ne csak azokról a tényekről beszéljek, amelyeken van még csiszolni való, pozitívumum is volt rengeteg. Az először fáradtnak tűnő, majd koncertkezdéskor megható műsort adó Kormorán együttes a csillaghullás közepette lelkesítette a tömeget. Pap Gábor, Szántai Lajos, Molnár V. József, Pap Lajos és a többek előadásai a bőség zavarát keltették a látogatókban. Színes programok, forgatag; jövőre szívesen segítenénk, hogy még egységesebb legyen a műsor.

Elkezdődött. Illetve folytatódik.

Amíg Te békésen ülsz a tévé előtt kólát iszogatva, addig más népek az életükért küzdenek.Te már nem küzdesz, mert nem is érted, hogy kéne. Hogy Te sem ülsz sokáig abban a fotelban. Nem érzed, hogy tenned kellene bármit is. Sem Magadért, sem a másikért, sem azért, amit rád hagytak, és ami nélkül nem lennél sehol.

"Orosz páncélosok vonultak be Grúziába. Az orosz állami tévé élőben mutatta, ahogy a hadoszlopok átlépik Grúzia határát. Grúzia csütörtökön indított támadást a szakadár Dél-Oszétia ellen, ami eddig is Moszkva támogatásával létezett."

Figyelem! Ezt írja a net az oszétokról: "Az oszétok kaukázusi népek, nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. Összesen hétszázezren lehetnek, ebből 515 ezren Oroszországban, százezren Törökországban, 65 ezren a szakadár Dél-Oszétiában és közel negyvenezren Grúziában élnek. Többnyire ortodox keresztények, de a szunniták is vannak köztük. Közeli etnikai rokonai a magyarországi jászoknak.
 

JÁSZOK: A jászok legközelebbi nyelvrokonai nem finnugor vagy török népek, hanem a Kaukázus vidékén élõ oszétok, akik a kereszténységet és a Bibliát már akkor megismerték, amikor még elõdeink egyes csoportjai is ott tartózkodtak. Az oszétok közvetlen elődei viszont fõként a szkíták (szittyák) és alánok, akik az ókorban keveredtek a szarmaták-kal, Hérodotosz szerint sauromáták-kal.

Rákerestem erre a kis népre, és hihetetlen, de Bíró András Zsolt kutatási eredményei jöttek ki, épp a mától aktuális Kurultajt idézte bennem:

Jászok - oszétek - „A legjobb magyarok a jászok.”

Bíró András legújabb genetikai eredményei nemcsak a kazakisztáni magyarokról szólnak. Az y kromoszóma vizsgálatok szerint a kazakisztáni madjaroknak a legközelebbi rokonai a kárpát-medencei magyarság, s a második helyen a Kaukázusban lakó oszétek - a jászok testvérnépe áll. Ezek a törzsek – mint a régészeti feltárások is igazolták – magas szintű kultúrát teremtettek. Fennhatóságukat Krisztus előtt 129 tájékán Szogdiára és Baktriára is kiterjesztették. Szembekerültek Iránnal, s harcaik során egészen a Kaukázusig nyomultak előre. Krisztus előtt 43-ban keletről a hiungnu törzsek támadása érte őket, egy részük menekülvén szétszóródik, de a birodalmat ez visszavonhatatlanul még nem rendítette meg. Ezek a törzsek – mint a régészeti feltárások is igazolták – magas szintű kultúrát teremtettek.

Nyelvi hasonlóságok:

asszony...........ahsin
gazdag............gezdug
híd...............hid
kert..............kert
keszeg............kesag ( hal jelentéssel )
legény............legven
verem.............verm
egész.............egas
idegen............ettegon
üveg..............avge
régen.............ragon
részeg............rasug
vért..............vart

Folytatás Itt. Nagyon érdekes!

Már megint kiket sújt a Sors...

 -------------------------------------------------------------------------------

Más: Tominak köszönhetően kétféle Hunza-bannerből választhattok. Tegyétek ki, amelyik tetszik (ha tetszik, és megfér az oldalotokon). Kurultaj után visszatérünk, remélhetőleg képriporttal. (Linket tudtok belőlük csinálni.)

MARTON VERONIKA: KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR MEGKÖVETÉSE

Mottó: "Materiam dedi formam habetis Querite gloriam, si placet!" (Kőrösi)

Bevezetés

Magyarországon a tudományos felfedezéseknek csak akkor van hitele, ha ugyanazt felfedezik külföldön is. A magyar felfedezőt meg többnyire elfelejtik. Más nemzetek tudósai a saját nemzetükből valókat még érdemeiken felül is méltányolják. Eredményeiket örömmel használják fel és kürtölik világgá.
Nálunk a legszebb eredményeket is elvitatják egymástól, s mindenkit igyekszik lenyomni az a veszedelmes középszerűség, amely érdekcsoportokba tömörít minden tudományos hatáskört.

Kőrösi Csoma Sándor életműve sem kerülhette el "magyar" sorsát.
Az 1784. április 4-én született Kőrösi Csoma Sándor életéről, vándorlásairól, magyar vonatkozású felfedezéseiről, és a nekünk, magyaroknak szóló üzenetéről a lexikonokban számos adat található.

Erdélyországból elindulván hallatlan nélkülözések közepette jutott el Indiába. Az angol Moorcroft és Trebeck tanácsolására kezdett foglalkozni a tibeti nyelvvel. Pártfogásuk révén az angol kormány csekély, de rendszeres támogatása ellenében Ladakban, a zanskari zárdában a tudós Szung-je Pu Cong láma segedelmével 3 év alatt elkészítette a tibeti nyelvtant és a 40.000 szavas szótárt.

E felbecsülhetetlen szolgálatot ismerte el Japán, amikor az erdélyi székely-magyart 1933 február 22-én szentté avatta. Mindmáig ő az első és egyetlen európai, akit a buddhista világ szentnek, boddhiszatvának tart és tisztel.
Kőrösi a szótár és a nyelvtan elkészülte után 11 évig Kalkuttában, az Asiatic Society könyvtárában volt könyvtárnok. Tibeti és szanszkrit tanulmányait folytatva itt is készült lhasszai útjára. Tibet felé menet Darjilingben érte a malária-halál 1842 április 11-én.
Általában ennyit tud az átlagember Kőrösiről.


Kőrösi célja

A valóság kissé másképp fest. Kőrösi élete, munkássága az előlünk, magyarok elől rejtegetett titkok közé tartozik. Bárki bármit is mond, Kőrösi soha nem tett le arról, hogy megtalálja a magyarok rokonait. Bizonyíték erre élete és titokzatos halála. Szegénysége, becsületessége kerülőutakra késztette. Arról nem tehetett, hogy az emberi önzés és féltékenység időnap előtt kioltotta életét, tág teret adva a találgatásoknak.

Kereste a magyarok őshazáját, vagy nem kereste? Belátta-e tévedését, - ha ugyan tévedés volt - hogy hamis úton jár, amikor India felé veszi útját? Sajnálkozzunk-e hiábavalóan feláldozott életéért, vagy hajtsunk fejet előtte, és ismerjük el: fogadalmát híven teljesítette?

Kőrösi megállapította, hogy: "anyanyelvem a magyar rokon, nem szavakban ugyan, de alkotásban", azaz a nyelv logikájában, szerkezetében "a török, az indiai, a chinai, a mogul és a tibeti nyelvekkel", vagyis az ural-altáji nyelvcsaládba tartozik.

Az indoeurópai nyelvek és a szanszkrit nyelvrokonság

1786-ban az angol Jones, majd 1791-ben Bopp az összehasonlító módszer alkalmazásával kimutatta az indoeurópai nyelvek és a szanszkrit közötti nyelvtani hasonlóságot.

Mire Kőrösi elindult Indiába, általánosan elfogadtatott, hogy minden indoeurópai nyelv szanszkrit eredetű, csak a magyar és a finn nem. Kőrösi az angol szanszkritológusokhoz írt leveleiben már 1825-ben arról értesít, hogy "a szanszkrit alkotásaiban párhuzamos a magyarral, de eltér a többi indoeurópai nyelvtől." Kizárt, hogy a nyelvészek ezt ne tudták volna. Valószínű, a korabeli összehasonlító nyelvtudomány művelőit sérthette az indoeurópai nyelvek magyarral való rokonsága. Hát még az, hogy a magyar nyelv, ill. annak elődje e nyelvek alapja lehetett.

1849-ben a szabadságharc bukása után a testben-lélekben megtört magyarságra ráerőszakolták a finnugor származáselméletet. Ezért sugallják ma is, hogy Kőrösi Csoma Sándor hiába ment Indiába, a magyar vonatkozásokból semmit sem talált. És amit talált, gondos kezek eltüntették, munkáit agyonhallgatták.

Tibeti-szanszkrit-angol értelmező szótár

Kőrösi angolra fordított egy szanszkrit-tibeti értelmező szótárt, hogy könnyebb legyen az eligazodás a két nyelvben. Kézirata letisztázva, csinos, rendezett formában, nyomtatásra készen letétetett az Asiatic Society (a kalkuttai Ázsia Társaság) könyvtárába. Saját maga írta rá: 800 lap. 1910-ben adták ki. Hogy, hogy nem addigra már csak 686 + 20 lapnyi tartalomjegyzék és néhány üres lap maradt. Ez kb. 710 lap. Vajon hol van a hiányzó, Kőrösi említette 90 lap? Ki tüntethette el, és mit tartalmazhatott?

Személyes iratainak eltűnése a kalkuttai törvényszéki könyvtárból
Halála után a kalkuttai törvényszéki könyvtárba került a személyes levelezését, okmányait tartalmazó vasládika. Életrajzírója, Duka Tivadar még látta. Az iratokat lajstromba vette, de le nem másolta, mert el kellett utaznia.
Visszatérte után közölték vele, a ládikát és tartalmát kiselejtezték, mondván: nem nagy érdeklődésnek örvendett. Mindkét eset ékes példája magyar tudósok semmibe vételének.

Az indoeurópai nyelvelmélet csődje

Azóta maguk az indoeurópai nyelvészek - Trubetzkoy, Pittioni, Schegel, stb. - döntötték meg az évszázados dogmát, és elvetették a közös indogermán ősnyelv és ősnép létezését. Beismerték, hogy tévedésnek bizonyult azon feltételezésük, miszerint a szanszkrit lett volna az indoeurópai nyelvek őse.
Csak idehaza tartatik csökönyösen az indoeurópai, és ennek folyományaként a finnugor nyelvelmélet kizárólagossága.

A szanszkrit és a magyar nyelv kapcsolata

Kőrösi a magyar és a szanszkrit nyelv párhuzamaira, azonosságaira hívta fel a figyelmet.

Hogyan lehetséges ez? Kőrösi megállapította, hogy "a szanszkrit semmiféle nyelvvel nem mutat olyan rokon vonásokat, mint a magyarral…, amennyire különbözik minden más kelet-európai nyelvtől, olyannyira kimutatható a magyar nyelvvel való rokonsága." Majd látjuk, hogy e megállapítás okozhatta tragédiáját, halálát.

Mind a kortársak, mind a mai nyelvészek egyetértenek abban, hogy Kőrösi rossz helyen kereste a magyarok rokonait. Nem Tibetben kellett volna, hanem mondjuk az Uralban. Schmidt József kijelenti: Kőrösi annak ellenére, hogy 17 nyelvet ismert nem is volt nyelvész. Kérdem én: akkor mi a csuda volt? A Révai lexikon betetőzi: "néhány tibeti szó magyaros hangzása csábította" a magyarral való rokonság elképzelésére (kied-kend, gyúr, Stan-Isten).

Indiában mind fajilag, mind nyelvileg több népcsoportot lehet kapcsolatba hozni a magyarokkal:

A Karakorum mellett élnek a fehér hun utód hunzák, alapszavaik megegyeznek a mi, finnugornak tanult alapszavainkkal.

Ott vannak a bengáliak…

Szentkatolnai Bálint Gábor magyar szempontból figyelemreméltó megállapításokat tesz a tamilokról. Őt Keleten Kőrösi reinkarnációjának tartják.
Kortársai szerint Kőrösi készült a "magyar és a szanszkrit nyelv rokonságát bizonyító" mű megírására. A kézirat hagyatékában megvan:

Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke

1984-ben a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában 800 példányban jelent meg. Ötszáz magyar szót tartalmaz szanszkrit jelentésével együtt. A hasonlóság is, de az azonosság is könnyen felismerhető. A kiadvány előszavában olvashatjuk, hogy ezen: "írása .. a szanszkrit és az indoárja nyelvek magyarral való hasonlításának kísérletére vonatkozik. Ez kétségtelenül kényes kérdés, amelyet csak óvatosan közelíthetünk meg."
Finnugor szempontból tényleg nem árt az óvatosság, mert egycsapásra megdőlhet az egész elmélet. De ha a magyar a nyelvek anyja, akkor egészen más. Akkor bizonyíték.

Ha Kőrösi azt mondja, hogy a lányka, a szoba, a béka, a szabla, a vasana, pataka, pata azaz út, ezek ugyanolyan jelentésűek a szanszkritban, mint a magyarban, akkor én Kőrösinek hiszek, bármit mondanak is finnugristák.

Gondolati rokonság van az út-pata (a magyarban lópata, de ez is kapcsolatban áll az úttal) és a pataka-patak között. Mindegyik szalagszerű, folyamatos vonalat jelent!

A magyar nép őshazája és a magyar nyelv eredete

1832 április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:

"ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken (vö: a vándorlások során elhagyott helyeken) ma már hiába keresünk."

Kőrösi befejezvén a tibeti szótárt és a nyelvtant Kalkuttába indult, mert ott "sok a szanszkritból tibetire fordított buddhista könyv, … e két nyelv segítségével jelentékenyebb anyagot tudok összegyűjteni a magyar régiségek megvilágítására."

Sabathuban az angolok kémnek nézvén feltartóztatták, majd útjáról és munkásságáról részletes beszámolót kértek.

Teesában (Tisza) a Pookdal zárdában a Kennedy századosnak írt 1825 május 25-i levelében beszámol eddigi munkásságáról, leírja a bizonyítékokkal alátámasztott megfigyeléseit, világosan feltárja a magyar nyelv és a magyar nép hovatartozását.

"Utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első települési helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteiket, megfigyelni a hasonlóságot, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van, mert a magyar nyelv pedig a szanszkrit vagy arabssal szemben nyelvészeti tekintetben nem áll alsóbb rangban.

Arábiának belsejében él még egy ősi tradíczió, mely azt tartja, hogy az arabok polgárosultsága egy oly néptől származik, mely Samarkand környékéről költözött közéjök. ( Ekkor még nem találták meg a mezopotámiai városokat, de Kőrösi a tibeti iratokban rábukkant a később sumirnak nevezett ősnépre. )
Európának a keleti és északnyugati részeiben sok nyoma találtatik a régi buddhizmusnak és a szanszkrit szavaknak az ottani népek között… e szavak a görög-római történetíróknál megtalálhatóak Thráciát, Macedóniát, a Duna két partján lévő Seriát, Pannóniát és Dáciát illetően.

Pannonia betűszerinti lefordítása e szanszkrit szónak: SARBAYA, ami gabonát, életet jelent. (Latinul: panem-kenyér, annona-gabona.)
Dácia annak a tartománynak a neve, amely szőlőben bővelkedik, származik ez a szanszkrit szóból: "dakh" vagy "dák" = szőlő, Dákia = szőlős.

A Dnyeper folyót a régiek Borysthenes néven ismerték, ez magyar szó. Herodotosznál szintén!

A vándor népeket nemcsak szkítának, hanem gétá-nak is hívták, ami azt jelenti járni, menni. ( Mintha a "jött" szavunk bölcsőjét találta volna meg! A mai indiaiak a lágyabb formáját, jata [dzsata] használják. )

Buddha szanszkritul Bhagvan vagy Tathagata, azaz "győzedelmes, egyenes úton járó." A "bhagvan" szót a buddhisták gyakran használják, ezt a keresztények "pagani"-nak hallották, és így is hívják őket. A tathagata szó megerősíti a "géta" szó "járó" értelmét.

A párthusokat Justinianus a scyták száműzöttjeinek hívta, ők ugyanazon nép, amely GETA név alatt Európában és Ázsiában is szerepelt. Miután Macedóniát meghódították a rómaiak, a parthusok a Duna felé vonultak rokonaikhoz. Vergilius így ír róluk: "Aut Ararim Parthus bibet aut Germania Tigrim" ( Vagy a párthus issza a Szajnát, vagy Germánia a Tigrist. )

Valami lehet benne, mert pár éve Wiesbadenben egy párthus herceg sírját tárták fel. A múzeumi magyarázat szerint a gallusoknál követségben járt párthus herceg volt. Szerintem valószínűbb, hogy a párthusok tényleg itt éltek Európában.

( A Wies kelta szó. Vizet jelent. A "Bada" szót kapcsolatba lehetne hozni a szanszkrit "pataka"-val. Ez ugyan feltételezés, de Wiesbadenben sok a forrás. )
A géták az ázsiai forrongások miatt eljutottak Rhodoszra és Krétára. Őket nevezi a történelem pelazgoknak.

Szanszkritul a sived vagy sifed fehéret jelent... a svédek nemzeti nevüket a szanszkritul beszélő szkíta népektől, azaz a gétáktől kaphatták.

A géták számra kevesen valának Európában, de kulturáltabbak voltak, mint a többi nép, ezért az európai nyelvek számos szanszkrit szót vettek át tőlük.
Buddha vallása sok nemzet között elterjedt. Erre utal a gót Odin vagy germán főisten Woden vagy Wotan neve (benne rejlik UTU a sumir napisten neve!).
Akár hiszik akár nem, Atilla bátyja, a mi Budánk neve is erre vezethető vissza, mert a szanszkrit Buddha - öreg, vén. Buddhát Budának ejtik "h" nélkül, mint mi Budavárát.

A tibeti irodalmi és tudományos művek a STAN GYUR és a KAH GYUR köteteiben vannak összegyűjtve.

A tudós világ tanulmányozza a régi buddhizmust, amelynek sarokköve olyan erkölcsi tanokból áll, mint a mi hitünké, azaz a felebaráti szeretetből:

Halljátok mindannyian e törvényt!
S ha hallottátok, el ne feledjétek:
Amit én magamnak nem kívánok,
Soha másnak nem teendem."

Kőrösi üzenete a magyaroknak

A mai magyar tudósok nem ismernek annyi keleti nyelvet, mint Kőrösi. Ezért, aki oly tanulmányokkal, amelyeket Kőrösi elénk tár, behatóan nem foglalkozott, ti. a szanszkrit, az indiai, a tibeti nyelvet nem mívelé, eljárását, eszméit, következtetéseit kellően nem értheti meg, érdemleges ítéletet felőle hozni nem tud. Manapság meg sem próbálják megszívlelni Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenetét, sőt el is titkolják előlünk:

"Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval."

Párhuzamosságok a szanszkrit és a magyar nyelv között

"Előragok helyett utóragok." Tehát agglutináló nyelv.
"Az igetőből segédige nélkül egy hang, egy szótag hozzáadásával formálhatjuk az igealakot: cselekvő, szenvedő, óhajtó, gyakorító, visszaható formákat."

"A múlt és jövő idő képzéséhez nem kellenek a segédigék." (Az "el fogok menni" semmivel sem jelent többet, mint az "elmegyek.")

Kortársa, Torrens írja, hogy Kőrösi "különös említést tett a magyarországi helyek és hegylánczok neveinek szanszkrit eredetéről. Kijelentette, hogy minden földrajzi neve megtalálható Bengáliában."

Egy német kiadású India térképen 40-50 olyan földrajzi nevet találtam, ami itthon ma is használatos: Barna, Kókai, Kálna, Tura, Tisza, Buda, stb. A tibetieknek a dalai láma személyében megtestesülő védőszentjét AVALOKITESVARA-nak hívják. S tényleg, aki szent és igaz, az nem más, mint "A Való Hites Vára".

A jugar nép

Mindaz amit elmondtam nemigen került nyilvánosságra, bár a szakirodalom foglalkozott vele, de csak azért, hogy megállapíthassa: álmodozó, fantaszta volt. Hipotéziseket valós tényeknek állított fel, kiindulási pontja a magyarok eredetét illetően eleve téves volt.

Ez állításokat kortársa, Malan cáfolja meg: "Nem fürkészte a hipotézisek bonyodalmait, ahhoz ő túlzottan is jóeszű ember volt. Célját elérendni abban látta, ha a jugarok országát felfedezi. Ez országot meglelni hivé Lhassától és a Chám tartománytól északkeletre, China nyugati határán." Maga Kőrösi azt vallja, hogy "Tatárország Kína felé eső belső zugai azok a helyek kétség kívül, ahol a magyar törzs bölcsőit keresni kell:

"… azt a népet, amely Magyarországnak a nevet adta, ugornak hívták. Az arab, a török és a perzsa művekben említés tétetik egy közép-ázsiai népről, amely sok tekintetben hasonló a kelet felől Magyarországra jött néphez. Európának a szláv, saxon és germán nyelveiben azt, amelytől a mai Hungária veszi eredetét, hungarnak vagy jugarnak nevezték. E művekből kikövetkeztethető, hogy a jugarok országa a fentemlített vidéken terül el."

A Stan Gyur-ban talált útlevelek a Shambala-i Kalapsa városába szólnak. Ez Tibettől 20 napi járóföldre, a Jaxartesen túl a jugarok országában van.

Kőrösi őket tartja a magyarok legközelebbi rokonainak. A jugar oroszul ugor, az urali nyelvek egy csoportját jelöli. Meglepő módon e helymegjelölés azonos azzal, ahol Samuel Kramer a sumir Aratta várost véli felfedezni (ld. Aratta és Emelkar ura c. eposz), a Tolsztov-expedíció megállapítása szerint pedig Chorezmmel.

Ma a jugarok, azaz a 4800 lelket számláló sárga jugarok (sara jugar) ma keletebbre, a kínai Hszincsiang Ujgur tartományban élnek. E néptöredék temetkezési szokása olyan, mint a magyaroké volt a honfoglalás idején. Díszítőművészete, dallamkincse hasonló a miénkhez, étkezési szokásaik úgyszintén (Kiszely).

Kőrösi útja Lhassza felé"

Csoma Kalkuttában serényen tanulta a szanszkrit nyelvet, melynek szerkezetében valamint némely, abból eredett mai nyelvében is a magyarhoz igen közel eső rokonságot talált. S három esztendő múltán, midőn tanulmányai már gyümölcsözőre érnek, szándéka e tárgyról egy latin nyelvű munkát írni, és azt hazájának szíves elfogadásra ajánlani" - írja kortársa Malan.
Kőrösi elment a titaljai Jalpaiguriba és három évig tanulta Tibet nyelvét, hogy teljesítse hazájának és magának tett fogadalmát: Lhasszában, a könyvtárakban kutatandva ráleljen a magyarok és a hunok elődeire vonatkozó iratokra.

Kutatásai során feltétlenül találhatott utalást arra, hogy a tibeti könyvtárakban fellelhető a magyarok elődeire vonatkozó anyag, különben nem készült volna oda.

Útközben érte utol a halál. Arról nem tudunk, hogy korábban komoly betegsége lett volna. Kortársai nem említik. Edzett volt. Kalkuttai évei alatt a trópusi klímához is hozzászokhatott.

Tibet felé menet át kellett kelnie a Himalája lábánál, Titalján lévő, mintegy 10 angol mérföldnyi (=15-16 km) Térai mocsarakon. Ott valószínű meghált, mert aki ott megalszik, az maláriában bizton megbetegszik… és meghal. Naív magyarázat ez!

1. Kőrösi előzőleg 3 évet töltött nyelvtanulással Titalján, néhány mérföldre a Térai mocsaraktól. Kizárt dolog, hogy ne hallotta volna a bennszülöttektől, mily veszélyes a Térai.

2. Tényleg olyan ostoba volt, hogy lefordítván a tibeti orvosi könyveket semmibe vette a maláriás veszélyt!

3. Tanítójától a tudós orvos-láma Szungje Pu Congtól, Tibet kinevezett főorvosától ne tudott volna arról, hogy a Térain nem tanácsos éjszakázni!
Ilyen figyelmetlenséget egy frissen érkezett kutató elkövethet, de az évtizedekig Indiában élő ember bizony nem.

Végezzünk egy kis számítást!

Kalkutta és Darjiling között légvonalban a távolság kb. 500 kilométer lehet. A korabeli vízi és közúti viszonyokat tekintve Kőrösi 700 km-nél aligha utazhatott többet. Ez jó háromhetes út, mert egy ember gyalogszerrel, ha különösebb akadálya nincs, napi 26 km-es utat tud megtenni. A Térai-mocsarak mintegy 15-16 km-es sávban húzódnak a Himalája alján. Az átkelés a nehéz terepviszonyokat tekintve sem tarthatott 1 napnál tovább. Semmi sem indokolta az ottani éjszakázást, nem is szólva, hogy a hely sem volt ismeretlen, hiszen már másodszor járt ott. Ezt onnan tudjuk, hogy az évekkel korábbi titaljai útjáról részletesebb leírás maradt fenn.

Kőrösi Csoma Sándor első és második, egyben utolsó útjának összehasonlító adatai

Első titaljai útja

Második, Darjilingbe vivő titaljai útja

1835. december 14-én kapott útlevelet

1841. szeptember 27-én kapott útlevelet

Indulásának időpontja nem ismeretes. 1836. Január 20-án csónakon érkezik Maldába. Öt bennszülött kísérte. A viharos idő miatt útja viszontagságos.

Indulásának időpontja nem ismeretes. Előző útján a január ugyancsak viharos volt, ezért nem januárban indulhatott útnak, hanem csak február utolsó vagy március első napjaiban, mert az Asiatic Society titkárához, Torrenshez írt utolsó levelének kelte 1842. február 9. E levelet végrendeletének is tekintik.

Prinsep 1836. február 8-án Kalkuttában kelt levelét 1836. február 19-én kapta meg Julpaiguriban, tehát a kb. 600 km-es távolságra a postai küldemény 11 nap alatt érkezett meg. Számításba veendő a posta gyorsasága (az ún. váltott lovak módszer), ezért egy málhás menetnek a távolság megtételére legalább 16-18 napra volt szüksége.

A Térai-mocsarakhoz közeli Jalpaiguri kb. 100 km-re van Darjilingtól.
Az első titaljai utazása alapján 17-18 napnál tovább nem tarthatott Jalpaiguriig az út. Ehhez hozzá kell számítani a Térain való átkelést (1 nap).

Jalpaiguritól talán 100 km az út Darjilingig. E távolságot kb. 3-4 nap alatt tehette meg. 1842. március 24-én érkezett meg Darjilingba egészségesen, egyetlen szolgája sem volt beteg.

A fenti összegzés alapján Kőrösi február végén, március elején indulhatott el Kalkuttából. 20-24 napi utazás után érkezhetett Darjilingba. A szikkimi rádzsa küldötte ekkor meglátogatta és kifaggatta utazás céljából, hogy eldönthesse, méltó-e az útlevélre?

Időközben halálos betegséget kapott. Az észlelt tünetek maláriára utalnak. A malária lappangási ideje 9-16 nap. Ha visszaszámolunk, akkor a fertőzésnek közvetlenül a Darjilingba való megérkezés előtti vagy utáni napon kellett megtörténnie, mert az érkezés és a betegség jelentkezése között pontosan 14 nap telt el. Olyan területen kapta tehát a maláriát, ahol nem állt fenn a maláriás fertőzésnek még a veszélye sem.

Betegségének lefolyása:

1842. március 24.
Darjilingba egészségesen érkezik.

április 6.
Campbell meglátogatta
Tipikus maláriás tünetei voltak: hidegrázás, sárgás bőr, kiszáradt száj, magas láz, a maláriára jellemző ciklikussággal.

április 7.
Jobban volt. Elmesélte Campbellnek miért igyekszik Lhasszába.

április 8.
Campbell nem látta

április 9.
Campbell és Griffith meglátogatta: ekkor már nagyon rosszul volt.

április 10.
Jobban lett

április 11.
Reggel öt órakor meghalt

Ha valóban maláriás lett volna, akkor legalább 2-3 nappal korábban kellett volna a tüneteknek jelentkezniük. A malária tényleg hamar végez az emberrel. De Kőrösivel három lázroham végzett. A német kiadású "Fertőzéses megbetegedések" c. orvosi kézikönyv szerint is a Téraira jellemző ún. malaria tertiana 4-5-6 lázroham után viszi el a beteget, ami legalább egy héttel további szenvedéssel jár. Sőt, a komplikáció nélküli esetekben nem is végződik halállal! Kőrösinek csupán tipikus tünetei voltak! (O. Gsell - W. Mohr: Infektionskrankheiten, IV. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 486-497. o.)

Nyugodtan ki merem jelenteni: Kőrösi Csoma Sándort megmérgezték! Úgy ahogy évekkel korábban Moorcroft-ot és Trebeck-et, nekik is hasonló tüneteik voltak, s nagyon hamar végzett velük a láz. A hivatalos jelentés szerint a bennszülöttek mérgezhették meg őket.

Várkonyi Nándor "Az elveszett Paradicsom" című művének 600-ik oldalán írja: "Kőrösi… beavatott volt", láma, "a tibetiek azt hitték, elárulta tanaikat az angoloknak, ezért amikor vissza akart térni Tibetbe, a határon megmérgezték." Várkonyi nem jelöli meg, honnan vette értesülését, mondhatnám úgy is: félrevezet.

Kőrösi soha nem járt Tibetben, csak Ladakban és Kasmirban, azaz Kis-Tibetben. Ez lett volna az első tibeti útja, emiatt folyamodott a szikkimi lámához engedélyért.

( Időközben felhívták a figyelmemet: Kőrösi biztos a magar népcsoport miatt tartott Szikkimbe, mert Lhasszába rövidebb út is visz. Darjilingba el sem kellett volna mennie. Szikkim akkoriban nem tartozott az angol fennhatóság alá, ezért a Tibet felé való áthaladást a szikkimi lámának kellett engedélyeznie. Az engedélyt pedig a legcélszerűbb volt Darjilingban az utolsó angol határállomáson megvárnia. Merő feltételezés csak, hogy a magarok miatt tartott Szikkimbe. E népet az eddig ismert leveleiben nem is említi. )
A bennszülöttek miért is ölték volna meg, amikor oly nagy tiszteletnek örvendett? Ha Tibetbe nem akarják beengedni, egyszerűen megtagadják tőle a beutazást, mint ahogyan az első titaljai útja alkalmával a szikkimi láma már megtette. Kőrösi halála nem a bennszülöttek, hanem az angolok érdeke volt!
Ekkortájt fogadtatott el, hogy a szanszkrit az indoeurópaiak ősnyelve. Kőrösi elmélete az indoeurópai-szanszkrit nyelvelméletet megdönthette volna. El kellett hallgattatni!

Indoklás:

1. Wilson, az Asiatic Society volt titkára mandátumának lejárta után Oxfordba került szanszkritológusnak. Szanszkrit kutatásaihoz igénybe vette Kőrösi felfedezéseit, hisz levelezett is vele. Így elsőkézből tudhatott a magyar népre és a magyar nyelvre vonatkozó kutatásairól. Levelezésük nem maradt fenn, legalábbis mi magyarok nem tudunk róla.

2. Kőrösi nem csupán vele, de a soron következő titkárokkal is levelezett. Bár nem volt közlékeny, mégis épp eleget hangsúlyozat, hogy feladata, végső célja a tibeti könyvtárakban a magyarok eredetének felkutatása.

3. Kínosan vigyázott, hogy a bennszülöttek ne nézzék kémnek, idegennek. Ezért első titaljai útján nem volt hajlandó az európaiak között lakni.

4. Soha nem járt Tibetben, hanem csak Ladakban és Kasmirban.

5. Málhájának nagyságát, könyveinek számát tekintve (Campbell részletesen közli) valószínűleg több kísérővel utazhatott. Más dolog, hogy Darjilingban már csak egy szolgája volt. Az előző útjához hasonlóan a megérkezésekor elbocsátotta a málhásokat.

6. Rajta kívül senki nem kapta meg a maláriát.

7. Campbellel együtt Kőrösit egy rejtélyes Griffith úr is meglátogatta. A Duka féle életrajz nem részletezi ki, miért ment Kőrösihez. Furcsa módon elhallgatja kilétét. Amúgy Duka mindenkinek, aki Kőrösivel találkozott, részletesen megírta a nacionáléját. Griffithről hallgat. Griffith egyszerűen csak odament. A Révai lexikon szerint: "William Griffith angol botanikus. 1810-1845. Meghalt Malakkában." (Griffith valóban botanikus volt, többek közt a himalájai selyemfenyő eredeti régi latin neve is őrzi Griffith nevét: Pinus griffithii… A szerk.)

Lehet, hogy volt némi köze Kőrösi halálához?

Duka az 1848-as szabadságharc után Angliába menekült. Orvos lett. A gyarmatokra, Darjilingba helyezték. Az élet kínálta lehetőséget kihasználva megfogadta, hogy felderíti és végigjárja Kőrösi Csoma Sándor útját. Áldozatos utánjárással ezt meg is tette. Nélküle még ennyit sem tudnánk Kőrösiről. Ennek eredménye az angolul és magyarul megjelent "Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai" c. munkája. (Hasonmás kiadása 1984-ben 1500 példányban jelent meg. Megjegyzendő, hogy Kőrösinek mind az MTA, mind pedig a British Museum tulajdonában lévő hagyatéka feldolgozatlan.)

Angol alattvalóként nem vetett volna rá jó fényt, ha az angolokat orgyilkossággal vádolja. Ezért csak a hivatalos, Campbell féle jelentés szövegét közli, de hagyja, hogy a sorok között olvassunk.

Befejezésül hajtsunk fejet Kőrösi Csoma Sándor előtt, és ne a kortárs-vetélytársak kikiáltotta hóbortos bolondnak nézzük, hanem tényfeltáró tudósnak, aki nem az 1848-49-es szabadságharcban, hanem a tudomány mezején halt hősi halált magyar hazájáért.

Győr, 1999. április 30.



Felhasznált irodalom

1. Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. Gondolat, Budapest, 1963.
2. Bíró József: Kőrösi Csoma Sándor és a szabirok. Los Angeles, 1988.
3. Blaskovich Lajos: Őshaza és Kőrösi Csoma Sándor célja. Stádium.
4. Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor. Kriteriton, Bukarest, 1984.
5. Duka Tivadar: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. MTA, Budapest, 1885. Reprint. Buddhista Misszió, Budapest, 1984.
6. Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról (levelek, okiratok, emlékiratok). Szerk.: Terjék József. KCST MTA, Budapest, 1984.
7. O. Gsell - W. Mohr: Infektionskrankheiten, IV. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg-New York, 486-497. o.
8. Jettmar, Karl: Die frühen Steppenvölker. Zürich, 1964.
9. Jókai Mór: És mégis mozog a Föld. Móra, Budapest, 1963.
10. Kalmár György: Hazai koszorú egy indiai síron. Népszabadság, 1974. IV. 28.
11. Kara György: Kőrösi Csoma Sándor. Akadémiai K. Budapest, 1970.
12. Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai. Szerk. Bodor András. Kriteriton, Bukarest, 1982.
13. Laczkó Géza: Kőrösi Csoma Sándor. Atheneum, Budapest, 1900.
14. Mode-Chandra: Indische Volkskunst. Müller-Kniepenheuer Kiadó, Lipcse, 1984.
15. Révai lexikon. 1-20 kötet. 1911-1927.
16. Szilágyi Ferenc: Kőrösi Csoma Sándor levelesládája. Szépirodalmi, Budapest. 1984.
17. Kőrösi beszámolója Kennedy századosnak. 1825. május 5.
18. Dr. Gerard levele Fraser kormányzóhoz
19. Kőrösi Csoma Sándor B. H. Hodgsonnak. 1829. december 30.
20. Kőrösi Báró Neumannak, Ausztria követségi tanácsosának, Londonba.
21. Schöfft Ágoston levele. 1842 március 16.
22. Campbell levele (keltezés nélkül).
23. Kőrösi Csoma Sándor levele a nagyenyedi professzorokhoz
24. Kőrösi Csoma Sándor: A tibeti-angol szótár előszava. Kalkutta, 1834. december
25. Kőrösi Csoma Sándor: A tibeti nyelvtan előszava. Kalkutta, 1834. december
26. Szülejmanov: Sumer és Ázsia. Szathmári István, Garfield, 1977.
27. Urgeschichte der Menschen. Die neue Propylaen-Weltgeschichte. I. Berlin, 1936.
28. Tolsztov: Az ősi Chorezm. Ford. Balázs János. Hungária, Budapest.
29. Ungnad, Arthur: Subartu. Berlin-Leipzig, 1936.
30. Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom. Szépirodalmi, Budapest.
31. Wojtilla Gyula: Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke. MTA 1984.
32. Zajti Ferenc: Magyar évezredek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1943.
33. Zieme, Peter: Die Stabreimtexte der Uiguren von Turfan und Dunhuang. Akadémiai, Budapest, 1991. "

Ez a népvándorlás már csak ilyen: Hunzáék ide költöztek. Légy szíves, ha reklámozod, már ezen a címen tedd! Köszi.

Mindig is éreztem, hogy a Halotti Beszédben (nyelvész körökben csak HB, mint a ceruza) az isa-szó nem azt jelenti, amit belemagyaráznak (ti. azt akarják minden ok nélkül elhitetni a tudományos és kevésbé tudományos körökkel, hogy azt jelenti: bizony).

Varga Csaba bácsi azonban annak idején volt olyan aranyos, hogy elküldte géplevélben a terjedelmes Czuczor-Fogarasi etimológiai szótárat (amellyel magyar nyelv szakon annyi a dolga az embernek, hogy belenéz(het), de mivel az ezernyolcszázas években íródott,  irreleváns, vagyis mentes a finnugor maszlagtól, és a szógyököket veszi alapul, tehát máris lenézendő/tudománytalan stb).

Most megnéztem, és ebben a szótárban ezt írja a szerzőpáros az isáról, mint ahogyan magam is gondoltam:

IS, (3), isten, istenes, istentelen, istenség, istenit. Rokona az isten tanuságára hivatkozó es (jurementum) és a régies bizonyító isa; talán a gyök: ős, a régi halotti beszédben.

Azért nagyon nem mindegy, hogy "biza, por és hamu vagyunk", ahogy az egyetemi tanítások mellett a  csodálatos cyber-fellegvár, a wikipedia írja, vagy pedig az ősi, az isteni is vagyunk.

Nem is akarnék már több szót pazarolni erre, de Isaszeg akkor Bizonyszeg. Szóval hopp, bizony, itt egy szeg. Sírjak vagy nevessek?

Egyébként akit érdekel, annak nagyon szívesen elküldöm a szótárat, csak jelezzen a gyopar1984 kukac citromail.hu-ra!

Újabb szenzációszámba menő kutatási eredmények videón barbárnak titulált szkíta felmenőinkről (a többi részét lásd oldalt)

Ahogyan arra magunk is rájöhetünk a Sámándobok, szóljatok elolvasása vagy egyéb finnugrizmussal kapcsolatos nem divatos irodalom böngészésekor:

(Magyar Adorján könyvéből)

Az északi népek sámánizmusáról már írtam ITT.

..avagy savanyú a szőlő?

De nem, tényleg nem vonz különösebben idegenhon. Persze érdekességként én is nagyon szívesen kiutaznék a Hunza-völgybe, Tibetbe, Írországba, Indiába, Mongóliába, és egyéb varázslatos helyekre, hiszen minden nyilas-jegyű nagy utazó, világjáró, és olykor kell neki a misztikus, az izgalmas látnivaló. Bár nem úgy néz ki, hogy valaha is lesz esélyem ilyesmire, de lehet, hogy hosszabb időt el tudnék tölteni ezek közül a helyek hözül valahol; talán ott, ahol valamit kutatgatni tudnék. Mert az is biztos, hogy a saját gyökereimet keresném bárhol a nagyvilágban. Viszont hiányozna az, amiért ide születtem, a "fenyvesekkel vadregényes" Kárpátok ölébe. Odakint is magyar lennék, de a lelkiismeretem és a hazaszeretet hazahúzna rövid időn belül.

Ezért a földért és ezért a sokak által lenézett "sírva vígadós" jószívű, befogadó mentalitásért küzdöttek felmenőim: nagyapáim, ükapáim. Őseim azt akarták, hogy a magyar itt telepedjen le, ezen a hatalmas vízkészletű, értékes területen, s éppen ez a jó szív okozza most az ország vesztét, és megy tönkre a kistermelő, valamint lassan külföldi magántulajdont jelző rácsok húzódnak a pilisi erdők köré.

Bár lovas népként az egész világon kincseket szórt szét a hun, a szkíta, a türk, a parthus, az avar, a besenyő és a többiek, onnan még régebbről; harcmódokat, nyelvet, tárgyi és kulturális hagyatékot, történelmet adva az utókornak, valamiért mégis tudom, hogy nem véletlen kerültünk mi éppen most, éppen ide, éppen így.

Ha apró is a feladatom egyelőre, rám itt van szükség.

Csináltam ma reggel egy külön kis oldalt a hunzákról. ITT elérheted. Remélem tetszeni fog. Oda már lehet kommentelni is.

Néha már bőszüljünk fel egy kicsit két jóindulatú bégetés között, és öntsünk tiszta vizet a pohárba. De óvakodjunk attól, hogy olyanok legyünk, mint a "mi" Nobel-díjasunk, Imre Körtisssz: gyűlölettel teli, identitás és meggyőződés nélküli.

Élet és Irodalom 2001.december.21. 4. oldal

2001.július.20. "A magyar műveletlenséget ma ismét a magyar kultúrának nevezik.

Egy ostoba rágalomcikk szerint azt mondtam volna egy holland újságnak, hogy "nem meggyőződésből élek itt, a bőröndöm állandóan öszszecsomagolva" - stb. Hogy nem "meggyőződésből élek itt"?! Ekkora marhaságot biztos nem mondhattam. Nagyon kevés helyen él az ember, úgymond, meggyőződésből. Mondjuk az izraeliek közül sokan tényleg meggyőződésből élnek Izraelben. No de Magyarországon? Itt az ember történetesen megszületik, és vagy életben marad, vagy nem. Meggyőződésről szó sem lehet.

Demokrata 2002.10.23.

“Mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett magyar író leszek; a magyar nyelv mindig másodrendű, félreismert, félreértett nyelv lesz; a magyar kultúrának soha nem lesz helye abban a kultúrában, amely számít, amely egyetemes, mert a magyar kultúra mindig másodvonalbeli, félreismert, félreértett kultúrának látja önmagát. Illúzió, amit művelek, és erre tékozlom az életemet, amely úgyszintén illúzió. És mégis, akár a rovar, amely azonnal újrakezdi csápjában cipelni az építőanyagot, bár a hangyabolyt széttaposták, eláztatta az eső stb.: én is mindig újra elkezdek egy mondatot, egy konstrukciót. Ki lát? Isten?"

“...semmiféle nemzeti szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával.”

ma.hu 2002.10.19

"Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt... nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne.

Interjú a Die Zeltnek (Népszabadság, 2002. okt. 18.)

“Magyarországon nem tudtam dolgozni. Ön nem tudja az ottani körülményeket elképzelni. Nyílt antiszemitizmus uralkodik. Nyíltan nácik, agresszív nacionalisták lépnek fel a médiában. Egyáltalán nem olyan finom urak, mint Herr Walser. Ez majdnem olyan undorító, mint amilyen a harmincas évek vége felé volt.”

Részletek a Valaki más című könyvéből (Magvető, Budapest, 1997., 168 p.)

“Március van, süt a nap, közel a nemzeti ünnep. …A Margit-híd aluljárójában fehér szakállas vénember, csendőrsárga ruhában, nemzeti színű karszalag, a közepén fekete kettőskereszt, a fején cserkészkalap, árvalányhaj, színes tollak… egy kiöregedett nacionalista Winnetou. Lepedőnyi trikolórba burkolózó fiatalok, öles kokárdák fölött razziázó, gyűlölködőn villanó tekintetek. …ezeket az embereket nem az antiszemitizmusuk, a fékezhetetlen, korlátolt és mindenféle alkalmazkodásra képtelen egocentrizmusuk fogja elveszejteni – ezek a tulajdonságok csupán jelei annak, hogy már régen elvesztek.” (100–101.o.)

“A nyelv – igen, az egyetlen, ami köt. Milyen különös. Ez az idegen nyelv az anyanyelvem. Anyanyelvem, amelyen megértem gyilkosaimat.” (37.o.)

“Szeretem széles berlini ágyamat, amelyen kényelmes és kemény fekvés esik. Ebben az évben mindössze három hónapot töltöttem ott(hon) (Budapesten). Úgy élek, mint egy menekült.” (67.o.)

“A zsidóságom mellett most a magyarokat sújtó diszkriminációt is vállalnom kell; az előzővel semmi bajom, mert annak, hogy úgy mondjam, stílusa van; a másodikat viszont méltánytalannak érzem. Nem magyarságomat sérti, hanem a megszenvedett zsidóságomat, minthogy bármilyen minőségben érjen is diszkrimináció, engem az mindig kizárólag zsidó minőségemben érint.” (146.o.)

“…e kritika engem »magyar írónak« nevez. Kérdés: miért kell engem »magyar írónak« nevezni, holott (többnyire) magyar környezetben játszódó történeteket írok, s (mindig) magyar nyelven? Miért e szinte provokatív állítás tehát: »magyar író«? Nyilván, mert nem vagyok az. …bizonyos körülményeknél fogva nem tartozom (nem tartozhatom) ide, nagyrészt legalábbis nem azoknak írok, (írhatok), akiknek a nyelvét beszélem, s ezt szinte jólesik ennyire világosan megfogalmaznom…” (112–113.o.)

“Ez a nyár, 1993 forró nyara… miért emlékeztet annyira 1944 nyarára? A köröttem bugyogó gyűlölet, a szakadatlanul tevékeny őrület. A »nemzet« fogalma mint egy egész országra ráerőltetett szerencsétlen tudat. … Csak nem kívánjátok tőlem, hogy megfogalmazzam nemzeti, felekezeti és faji hovatartozásomat? Csak nem kívánjátok tőlem, hogy – identitásom legyen?” (74–75.o.)

“Antiszemitizmus nélkül ugyan miféle identitása is lenne annak, aki szakadatlanul a maga specifikusan magyar identitásával van elfoglalva? Ugyan mi a magyar specifikum? Így kiélezve többnyire csak negatív állításokban vertikálódik.” (86.o.)

Magyar Nemzet, 2002. november 05.

“… Nem kell nekem se haza, se otthon, se ország – nem tudok mit kezdeni a nemzet fogalmával.”

Wass Albert Halálos köd - Holtember partján című, kevéssé közismert könyvében van egy rész, amit be fogok most másolni nektek, mert kitűnően válaszol arra a kérdésre, amit annyiszor megkérdeznek tőlünk, hogy most akkor Ki a magyar?

A könyv történetét nem mesélem el, mert van, aki most fogja olvasni, de azt előre vetítem, hogy Wass művészetét alapjában meghatározta az a borzalmas élmény, amikor a történelem során a betelepített románok házakat gyújtottak fel, székelyeket mészároltak le, nőket erőszakoltak meg. Az Adjátok vissza a hegyeimet alapélménye ez.

"- Ti, amerikaiak nehezen értitek ezt meg. Azt mondjátok, hogy hát aki már ott született, odavaló, és éppen annyi joga van az országhoz, mint másnak. És ez így, elvben igaz is. Ha azonban a bevándorló nem olvad bele a befogadó ország népébe, sőt: minden lehetőséget felhasznál, hogy hátba támadja azt, aki jó szívvel megnyitotta előtte a kapuját, akkor erkölcsileg is, gyakorlatilag is más a helyzet. Aki bevándorló idegen létére, vagy mint bevándorlók leszármazottja nemcsak megmarad idegennek, de háború és veszedelem esetén a befogadó ország és annak őslakossága ellen fordul, az hitvány áruló, és nem érdemli meg, hogy a befogadó nép továbbra is megossza vele a földjét és kenyerét!" (Wass Albert: Halálos köd - Holtember partján. Pallas, 1990. 109.o.)

A Kurultaj egy összmagyar találkozó: ázsiában él ugyanis egy nép, akiket madjaroknak hívnak, és ezek a madjarok jönnek hozzák augusztusban!

VIDEÓÉRT kattins a képre!

Ez a remek ember, Dr. Bíró András Zsolt antropológus olyan genetikai egyezésekre bukkant, amelyeket ezen az oldalon elolvashattok. Megtudhatjátok emellett, mi is tulajdonképpen ez a Kurultaj, és milyen nagy szabású dolgok történnek a magyarság életében úgy, hogy nem is feltétlenül hallunk róluk (mint ahogyan a Kőrösi nyomdokaiba lépő Csáji László Koppányt (fehér hunok, hunzák, magarok kutatója, a blogon az ős_rokonaink cimke alatt találsz róla és kutatásairól információt) is csak a Duna TV hozta le tudtommal).

A közös múltról itt olvashattok röviden és átláthatóan, itt pedig arról, hogy hogyan is derítette ki Steven Segal ifjú hasonmása, hogy a madjarok a magyarokhoz állnak legközelebb genetikailag, és mire jutott még.

Tanulság: "Az SNP-analízis eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni Madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állhatott fenn. A mostani Y-kromoszóma vizsgálat ad először egyértelműen meghatározható (mérhető), összefüggést és ezáltal konkrét kapcsolódási pontot a mai Kárpát-medencei magyar lakosság, és egy Urálon túli terület népessége között." (B.A.Zs)

Egy másik megdöbbentő bekezdés:

"Kumsikból Sagába, a rendezvény színhelyére utaztak az expedíció tagjai. Itt részt vettek  a törzsi tanácskozáson, a hagyományos kurasz versenyen, a lófuttatáson, Baranta bemutatót tartottak, felavatták a „Magyarok Ősatyjának" szentelt mecsetet, megkoszorúzták a legnagyobb madjar hősök emlékművét, Karcag batir /bátor vezér/ síremlékét, részt vettek az esti kulturális fesztiválon és a helyi „aggszakal - ok" (törzsi vezető- fehér szakáll) gyűlésén. A nap végén egy közös testvéri szerződést fogalmaztak meg."

A rendezvényről a http://www.kurultaj.hu/ - n olvashatsz.

Ha életemben csak egyszer végezhetnék rövid nyelvi kutatást itt, vagy vehetnék részt közös szertartásunkon, hajjaj, de boldog is lennék, Istenem.....

Fiktív levél

Az elmúlt hetek, napok történéseibe nincs igazán belelátásom. Tudom, hogy a forrók szokás szerint felvonultak, tudom, hogy mégis a tojásdobálókat titulálták közerkölcssértőnek, és tudom, hogy még mindig baj van az országban, a lejtőn megyünk lefelé, erről annyian írtok. Nemzetgyalázó videók, bőszítő nyilatkozatok sora; mindenki elnézően kacag, és visszafekszik a hányásba. Baráti összejövetelek mennek tönkre tudatlanok miatt, akik az erdélyi embereket a társaságban képenrománozzák. A lelkünket eladjuk, fogyasztunk, megalkuszunk, nem találjuk a helyünket. A helyünket, amit pedig mi magunk választottunk annak idején, amikor a Földet, és azon belül Magyarországot jelöltük ki találkozóhelynek. Erre tessék.

De hogy mi más történik az országban? Nem tudom.

Nincs bulvármagyar kurucinfo, elvétve tévedek csak más oldalakra, de bevallom őszintén, csak lenyom az ilyen magas fokú negativitás. Undorít, elkeserít, és ami eddig napfényes volt, az most beborul. Ha még több ilyen hírt olvasnék, arra kellene gondolnom, hogy ez maga a pokol, itt már semmi esély a javulásra, minden jó dologról kiderül, hogy álca, és minden szó becsapás. Szeretném hinni, hogy nem így van. A jelek szerint, amik szerencsére nekem is jönnek, valami elkezdődött. Rajtunk múlik. Kérdem én a többiektől (akik ismernek, tudják, miről beszélek): mikor kezdhetünk hozzá a Nagy Műhöz végre?

Ezt az aranyos szöveget levélben kaptam, fogadjátok szeretettel.

Üdv néked grafomán énem!

Örülök, hogy elkezdted ezt a párbeszédet, legalább kis hullámzás lesz
a langyos állóvíz felszínén.
Szombaton, azaz 21-én Ecseren "pogány" Napfordulós ünnepen vettünk részt. Ezen a napon szerte az országban szertüzek gyúltak, a központi ünnepség a pomázi Magyar Várban volt. Az ő kérésükre mi is este 9 órakor gyújtottuk meg a Szent Tüzet. Sajnos, a táltosunk most nem tudott jelen lenni, ezért nem volt tűzönjárás. Ugyan többen is voltak
olyanok, akik az ország legismertebb táltosképző iskolájában tanultak, s büszkék is táltos mivoltukra, de hát mit ér a cím képességek nélkül? Sokan legyintenek, mikor meghallják ezt a szót: TÁLTOS. Igazuk is van, mert Kassai Lajos lovasíjász szerint ma már, ha az ember akármelyik bokrot veszi célba az íjával, legalább három táltos ugrik ki belőle.
De azért mégis vannak Magyarországon táltosok. Igaz, ők nem iskolában tanulták a táltosságot, hanem "elhívást" kaptak.
Erről jut eszembe egy érdekes dolog. Nem tudom, mi igaz belőle, mi nem, én is csak hallottam. 1990-ben dimenziókapu nyílt a földre, ami 22 éven át marad nyitva. 2012-ben záródik be, s újabb párezer évet kell várni hasonló esetre. Ez alatt az idő alatt mi magyarok különleges képességekre tehetünk szert, illetve közülünk az, aki él ezzel a lehetőséggel. Talán ezért van az, hogy a hagyományőrzők nem a huszárokig vagy Rákóczi koráig nyúlnak vissza, hanem átugorva a "keresztény" kort, egyistenhitű őseink világát kutatják.
Ma már minden hétvégén 4-5 "ősmagyar találkozó" van az országban és nemcsak a csonka ország területén, hanem szerte a Kárpát-hazában.
Még egy érdekesség, hogy az 1947-ben keletkezett "nyirkai jóslat" is említi ezt az időszakot, bár a magyarság felemelkedését 2012-őn kívűlre teszi. Kb. 2018-ra.

2008. május 24-én egy hagyományőrző rendezvényen történt tragikus baleset következtében, Kiss Tamás súlyosan sérült domináns jobb kezét amputálni kellett.

Közhasznú Alapítványunk képes fogadni adományokat az alábbi közcélra:

A végtag protézis önrész fedezetére, munkaterápiás átképzésre, esélyegyenlőségének biztosítására, munkába állásának, rehabilitációjának költségeire.

Kérjük, hogy vállalkozások képviseletében lehetőségéhez képest járuljanak hozzá adományaikkal Tamás helyzetének javításához reményt adva neki egy emberibb életre. Az alábbi oldalon bővebb tájékoztatást kaphat:

www.csaladi-kalandklub.hu

A pénzbeli adományozás lehetséges módja:

Bankközi átutalási megbízással vagy bármely OTP Bank fiókban az alábbi elkülönített adomány számlára történő készpénzes befizetéssel

Kedvezményezett:

Magyar Cserkészkürt Alapítvány
OTP Bank Nyrt :
11705008-20492027

FONTOS! A közleményben kérjük feltüntetni:
ADOMÁNY: HÖ. KT REHABILITÁCIÓ

Ha bárki, nevünkben készpénz adomány gyűjtésével keresné meg Önt, Egyesületünkre vagy a balesetre hivatkozva, semmiképpen ne teljesítse!

Adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást kiadhatunk, ennek igénylését adományozás után legyenek szívesek jelezni a következő e-mail címen:
csoricserkesz@freemail.hu

Alapítványunk adatai:

Adószám: 18120804-1-41
Bankszámlaszám: 11705008-20492027
Bírósági végzés száma: 11 PK 60255/2002/2
Alapító okirat száma: 8567
Közhasznúsági fok: KÖZHASZNÚ

Adományaikat köszönjük!

Bővebben: Youtube-videó

"Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások" (Nyirkai jóslat) 

Ezt le kell írnom. Még nem tudom, hogyan, mert cégnevet nem írhatok. De nekik dolgozom. Igen, nekik.

Kolléganőm megszállott. Szerinte jól csinálom, hamar beletanultam, jól teljesítek. Engem még talán nem fognak olyan embertelenül megalázva kirúgni olyan dolgokért, amiről nem tehetek, mint a másik kolléganőmet. A mi szemünk előtt történt az egész. Hogy máshogy.

A sötétség, a gyűlölet és a pénz hajtotta emberek világa ez. Méteres idegen jelképek a falon, egy furcsa nyelven való szidalmazás, és az az arc, ami az éjszakámat forgatta fel, nem tudtam aludni a tudattól, hogy ide járok be nap mint nap; nem voltam jól sem. Áruló vagyok és birka, de sajnálom a többieket, még nem hagyhatom ott őket.

Az az ábrázat... és az az embertelen bánásmód a pompa mögött... már a saját bőrötökön érzitek, és nem látjátok? Azt hiszitek, ez így természetes, így normális? Szánom a lányokat, de nem tudok segíteni rajtuk. Feletteseik következetesen nem tekintik embernek sem az ügyfeleket, sem dolgozóikat, és ezt még szent könyvbe is foglalják...

"Íme a bűnös város: a gyűlölet és rettegés hona, ahol a szellem csak elkorcsosul. A lélek börtöne." 

A tananyagot nem csak úgy lehet nézni, mint vérlázító liberális produktumot:

"A segítőkészség felértékelődése mögött többek között az a felismerés áll, hogy az egyes népcsoportok vagy egyének fontos, esetenként pótolhatatlan szellemi, kulturális vagy manuális értékek hordozói lehetnek. Éppen ezért elvesztésük veszteséget jelent az emberi közösség vagy szűkebb közösségek számára. Ebből kiindulva a társadalom ösztönzi az állampolgárt a veszélybe került csoportok vagy egyének mint értékhordozók megismerésére, megmentésére, sőt esetenként a kötelező segítségnyújtás formájában ki is kényszeríti ezt a magatartást, elmaradását pedig szankcionálja."(Nevelm. TK. 2004.)

Javaslatom a következő.

Közérdekű közlemény

Egy előnyöm van: ami érdekel, azt irtózatos sebességgel át tudom rágni. Így pusztán három vonatút alatt elolvastam a Csáji-könyvet (Csáji László Koppány Dzsánkri). Az előző bejegyzésben már taglaltam, kiféle, miféle elismert fiatalember ez az úr. Kalandos kutatómunkájának tapasztalatait vázlatosan rögzítem.

- Kommunista gerillacsapatokkal, leprával, kolerával, többezer méteres hegyekkel, életveszéllyel szállt szembe a fiatal kutatócsoport.

A hunzáktól eltérően inkább a mongoloid, tibeties vonalat képviselik. Bőrük nem olyan világos (Mandulavágású szem, stb).

- Csáji rengeteg külföldi forrást használt munkája során, éppen ezért elfogultsággal nem vádolható: Kiszely prof. az egyetlen hazai, akinek embertani munkáját is segítségül hívja.

- A helyet szinte soha nem közelíti meg fehér ember. Veszélyesnek, megközelíthetetlennek tartják, és nem került sokszor az érdeklődés középpontjába. (Védett terület, óriási hegygerinceken és völgyekben van.)

- A magarok Nepál területén élnek, legtöbbjük átvette a hindu és egyéb vallást, nyelvet; egy egészen kis törzs él bronzkori körülmények között, aki tartja a sámánvallást és a temetkezést - halottégetés helyett, pedig az lenne a logikus, ésszerű ezen a terepen. Egyedülálló szokás errefelé a temetkezés.

- Az elhunytnak kőből lélekszéket állítanak (náj), amibe ha beleül valaki, kapcsolatba léphet az elhunyttal.

- A sámán sírja kör alakú, kövekből áll, fenyőt ültetnek a kövek közé, de szent fának tartják a diót és a tölgyet* (!) is.

- A sírra piros-fehér szalaggal ellátott botot szúrnak.

- Ősi nomád hagyaték, hogy a halottakra való emlékezés nem a sírnál, hanem emlékhelyen történik

- Kopjafákkal temetkeznek, amelyen előfordul a tulipánmotívum; megmunkálásuk a magyar hagyományhoz hasonló.

- A holttestet úgy helyezik a sírba, hogy a feje nyugat, a lába kelet felé legyen, a lélekszéket is így állítják be, hogy ha fölkel a halott, a hold vagy a nap felkeltét lássa.

- Gyásszínük a fehér.

- A sámán (dzsánkri) lélekszívó segítségével ki tudja az ember lelkét szívni, meggyógyítja, és visszahelyezi a testbe (a lélekszívó emberalakú, furcsa kultikus tárgy).

- A nevek mögött ott szerepel a származásra utaló "Magar" (Pl. Száliá Surendá Bura Magar)

- Hét törzsre vezetik vissza magukat, az egyik törzset Budának hívják.

- Mondájuk szintén Csodaszarvast üldöző testvérekről szól, ezt Csáji fedezte fel.

- Pentaton dalokat énekelnek, a doromb hangszert ismerik. Népi hangszerük még: dob, furulya, síp.

- Oranamentikájuk rokon jelleget mutat: napvirág, tornácmotívumok - famegmunkálási azonosságok.

- Nap- és Holdtisztelet, természetközeliség jellemzi őket; sámánizmusuk miatt többször álltak harcban a környező népekkel (lámaisták, hinduk, bönhívők)

- Helyneveik közül néhány: Belső-Magaria, Gur, Bihar, Dunai, Szera. Gurul: "nagy ragadozómadár".

- Közös szavaink például, bár Csáji nem nyelvész, a bak, a gomba.

- A magarok és különböző vérségileg rokon törzsek házasodnak egymás között, de önállóságukat, hagyományukat megőrzik. Más népekkel nem házasodhatnak.

- A pénznek náluk nincs értéke, csereberélésből élnek.
 

  Több info a kutatóról tehát ITT.

*lásd a druidáknál ugyanezt a szokást. Druida jelentése: tölgy.

Erre a pasasra felnézek. Annak ellenére, hogy megint volt egy HŰŰŰ, leesett a tantusz-érzésem: kiderült, hogy szülei az én művésztanáraim voltak gimiben, rajz-művtöri szakon!

"1971. október 15. napján született Budapesten, szülei: Csáji Attila, festômûvész, fénymûvész; édesanyja: Kricsfalussy Erzsébet, festômûvész. Nôs, (felesége: Csájiné Tamás Ildikó, nyelvész, lappológus; egy gyermekük van: Csáji Gergely Kál, született: 1998.12.21.)

(...)

Elsôsorban Afrika- és Ázsia-kutató útjai során eddig nyolc alkalommal végzett fôleg az ún. szellemi néprajz tárgykörbe tartozó kutatásokat a Himalájától Kurdisztánig és a Norvég lappföldig, a nyugat-afrikai berber sivatagoktól a magyarabok lakta egyiptomi núbiai és szinte lakatlan líbiai sivatagig, számos elzárt vidéken, ahol ismert és ismeretlen járványokkal, betegségekkel, rabló- és terrorista-csapatokkal, illetve csak gyalogosan leküzdhetô roppant távolságokkal kellett szembenéznie. Több esetben egyes olyan vidékekre is vezetett expedíciókat, ahol soha, vagy már emberemlékezet óta euro-atlanti utazó nem járt. Legnagyobb érdeklôdést kiváló útja a Himalája egyik elzárt völgyrendszerébe, a magar törzshöz vezetett, több száz kilométeres gyalogúttal a Himaláján keresztül, Nepál és Tibet határvidékére, többek között az anarchista kommunista Moubadi terrorzónán át. Olyan elzárt vidékrôl és népcsoportról hozott ekkor hírt, amely addig szinte teljesen ismeretlen volt az európai és amerikai kutatók és nagyközönség számára. Több érdekesség feltárása mellett (szinte bronzkori mûveltség, fejfák, tulipánmotívumos faragások a tornácos házakon, a hússzárítási és K-NY-i irányban tájolt temetkezési szokások, speciális sámántemetkezés, piros-fehér sávos zászlók, pentaton népdalok), elsôként jegyezte le a csodaszarvas-mítoszt a Himalájában, ráadásul annak elôzményével és folytatásával együtt, továbbá annak faluról-falura meglévô variánsait, és annak recitáló elôadásmódját is. A kám-magar törzs még nem alkalmazza a kereket, nem ismeri a kerámiát, a széket, az asztalt, és lényegileg bronzkori faluközösségi állapotban él. Ezen útja során 1997-ben Kôrösi Csoma Sándor emlékére egy olyan csúcsot nevezett el Száilá Szurendra Bura Magar kísérôtársával együtt a nagy magyar kutatóról, amelyet addig csak a környéken élô népcsoportok ismertek, és ezzel elsôként hódított meg egy olyan csúcsot a Himalájában, amelyet magyar kutató mászott meg - a helybelieken kívül - elôször.

2000-ben a Líbiai sivatagban végzett kutatóútja során eddig regisztrálatlan sziklarajzokra (többek között szarvas- és lóábrázolásra, illetve az ún. hullámdíszes kerámiákhoz hasonló stílusba sorolható geometrikus ábrázolásokra) bukkant sok száz kilométerre a benépesített Nílus-völgytôl, Balat és Qal-Amun oázisoktól délkeletre, ahova bár dzsipen jutott el, de a terepet már feleségével együtt gyalogosan derítette fel.

Költôként rendszeresen jelent és jelenik meg különbözô mûvészeti kiadványokban, többek között a NAPÚT, a Polisz, a Kalligram az Életünk, a quARTett, és más folyóiratokban. 2000-ben „DZSÁNKRI” címmel (himalájai magar nyelven jelentése ’sámán’) önnáló kötete jelent meg a NKÖM és a Magyar Millenniumi Alapprogram támogatásával, illetve a róla szóló és az általa a Himalájában készített felvételeken alapuló filmet a Duna Televízió készítette és mutatta be több alkalommal. Himalájai útjáról a hivatkozott mûben részletes néprajzi leírást ad, száz illusztrációval, foto-dokumentációval és két olyan térképmelléklettel, amely a terület eddig egyedülálló információit tartalmazza. Több napi- és hetilap, televízió- és rádiótársaság készített vele riportot és mutatott be róla monográfiát.

Jelenlegi kutatási témája a tohár, jüe-csi, hsziung-nu, zsuan-zsuan és dárd népek Kr. u. I.-V. századi történelme, illetve konkrétan a fehér-hun népvándorlás és e nép Karakorum-Pamíri továbbélése."

 

A Dzsánkrit most vettem meg. Hű. Kicsi a világ! De nagyon.Már maga az is érdekes, hogy ismerem őt is, meg őt is, meg őt is, meg....

No akkor hamarosan jönnek a magarok a blogra, amint elolvastam a könyvet.

Tor bejegyzését elloptam:

Kurultaj

"Sziasztok!
Most kicsit kiadom magam, de nem bánom. Szóval. Ellenem jó néhányszor indult már eljárás mind vétség, mind bűntett miatt. Ez van. De, még úgy soha nem volt, hogy a rendőrség vagy az ügyészség bármikor is ártatlannak vélelmezett volna, pedig jó néhány esetben közöm sem volt a dolgokhoz. Volt, hogy tanúként idéztek be, gyanúsítottként jöttem ki. A yardot szart sem érdeklik a bizonyítékok. 20 tanúm volt, hogy arra sem jártam, válasz, hazudnak. Sőt, volt olyan ügyem, hogy 1 tanút sem hallgattak meg mellettem. Egyből bűnösként kezeltek, és úgy írták a jegyzőkönyveket, hogy arra gondoljon mindenki, amire akar. Lehet fekete is meg fehér is. Kiindulási alap, az, hogy a kerületi ügyész úgyse bassza meg a vádat, mert kell neki az eredményesség. Majd a Bíróság eldönti, ez a módi. Számtalan ügy kerül feleslegesen a bíróságra. Nálam az arány: 10-ből 3 állt meg és lettem elítélve. Ha a bíró szarik bele – és van ilyen – akkor úgy ítél, ahogy kelt. Ezt hívják szabad bírói véleményalkotásnak. Nem tetszik, lebbezz fel. Az sem! Menj sittre. Mondjuk én még nem voltam, de ez csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig 1 kivételével halál normális bírókat kaptam. Ja, és ezt meg nagyon tuti helyről tudom. Az, hogy ma azt terjesztik, hogy a börtönben levők 60 százaléka ártatlanul vagy nem azért ül, amiért kéne, ez nem pletyka, hanem tény. És Tánczos is ártatlan. Politikai megrendelésre kellett eredményt produkálni, ő volt a balek, megfogták, aláíratatták vele. A sok okosnak, meg hogy nem írom alá!!! Dehogynem, kisfiam, 72 óra után még az anyagyilkosságot is. Aki még nem volt benn, az ne okoskodjon, de ne is legyen nagy az arca, mert bármikor bekerülhet MÉG HA ÁRTATLAN IS. Az a rendőrséget ugyanis NEM ÉRDEKLI."

Add –ad

Addende – adandó

All-áll

Anger-inger

Angry-ingerült

Any-annyi

Bat-bot

Beak-bök

Bough-bog

Bug – bogár

Care-kár

Catch-kacs

Chuff-zsúf

Chide-szid

Chil-csel

Chunk-csonk

Clench-kilincs

Copy-kép

Cough-köhög

Court-kert

Cup-kupola

Curtis-kertész

Curve-gurba

Dance-tánc

Desk-deszka

Hame-hám

Hero-erős

Hoard-hord

Frame-ráma

Garden-kert

Idiot-időtlen/idétlen

Loose-laza

Mend-ment

Mode-mód

Naugh-nyűg

Lenc-lencse

Lock-lakat

Peck-pöcök

Poor-pór

Potty-pötty

Rack-rács

Rob-rabol

Rue-rí

Sack-zsák

Sail-szél (vitorlázik)

Scene-szín

Some-számos

Tag-tág

Tap-két felület  érintkezése (tapogat)

Tusk-tüske

Zigzag-cikkcakk

 Tesz ige: DIA-ejtsd: gya-, a GYAKorolni igéből

Pl: diák (aki gyakorol), dialog gyalog. Diar-gyár, j-vel ejtve: jár. Dia=gyia.

 
DOES-tesz

DEED-tett (cselekedet)

DID-tett

Az átalakulás célja, hogy a sűrű és kaotikus anyagi létből, ahol jelenleg vagyunk, felemelkedjünk a félanyagi létbe, ahol a legnehezebb energiák – úgymint gyűlölet, bosszúszomj, mártíromság, irigység, félelem stb. – nincsenek jelen, vagy legalábbis kezelhetők.

A folyamat a maja naptár szerint 2012-ben éri el a tetőpontját. Hogy pontosan mi történik majd, nem tudjuk, mindenesetre nem valószínű, hogy 2012. január 1-jén hirtelen a hetedik mennyországban találjuk magunkat. Ráadásul a felemelkedés – azaz a tudat tágulása és a lélek megtisztítása a nehéz, „lehúzó” energiáktól – nem következik be automatikusan. Bár a fenti változások katalizátorként működnek, tennünk is kell a fejlődésért.
Szabó Judit ezoterikus író, a változásokkal foglalkozó médiumi üzenetek kutatója segített eligazodni a számos kérdést felvető témában.

Szabó Judit ezoterikus író. Fotó: Glázer A.

– Hogyan éljük meg a Földön zajló energetikai változásokat a mindennapokban?

– Úgy érezzük, mintha gyorsulna az idő. Valójában nem az idő gyorsul, hanem a Földet érő energiák rezgése emelkedik folyamatosan, aminek hatására egyre csökken az anyag sűrűsége. Ennek a fizikai jele az, hogy gyorsabban mozgunk, illetve érünk el egy másik embert vagy pontot. A szellemi jele pedig az, hogy egyre többször és egyre hamarabb megvalósulnak a gondolataink. Ezért is fontos, hogy figyeljünk rájuk, és tudatosan megfogalmazzuk őket.

– Hogyan befolyásolják ezek a változások a közgondolkodást?

– A közgondolkodásban mindinkább megjelennek a nem materialista nézetek. Virágzik az ezotéria, holott húsz éve még beszélni is alig lehetett róla. Egyre többen választanak valamilyen alternatív gyógymódot a hagyományos orvoslás helyett. Nő a bioboltok száma, sőt már a nagyáruházakban is kaphatók biotermékek.

– Milyen belső átalakulást idéznek elő a minket érő magasabb rezgésű energiák?

– Fejlődik a finomérzékelésünk, egyre jobban működik az intuíciónk. Tapasztalhatjuk magunkon a belső hallás kialakulásának jeleit is: úgy érezzük, mintha belülről csiklandoznák a fülünket, vagy hallani véljük a nevünket, holott senki nem szólt hozzánk. Több együttérzést tanúsítunk az állatok iránt, sokan kommunikálunk is velük, ami korábban legalábbis nem volt szokás.

– Ezzel szemben a hétköznapi élet során – az utcán, a tömegközlekedési eszközökön stb. – talán soha nem tapasztaltunk olyan mértékű feszültséget, mint manapság…

– Érezhetően nő a feszültség az emberekben. Ez azért van így, mert a bennünk rejlő „lehúzó” energiák fokozatosan a felszínre kerülnek. Valami új van kialakulóban, amit egyfajta átrendeződésnek kell megelőznie. A nehéz élmények belső feldolgozása mindenkit igénybe vesz, testi, lelki és szellemi szinten egyaránt. Emiatt nemcsak feszültebbek, hanem fáradékonyabbak is vagyunk, és többet alszunk. Vannak, akik nem kívánnak élni az emelkedő energiaszint által nyújtott szellemi fejlődés lehetőségével. Emiatt ők egyre durvábbak lesznek, egyre több negatív tulajdonságuk nyilvánul meg.

– A felemelkedés egyik feltétele, hogy képesek legyünk felülkerekedni a félelmeinken, és megnyíljunk, aminek a jelenlegi körülmények a legkevésbé sem kedveznek. Mit tehetünk?

– Először is tudatosítsuk magunkban a félelmet, mert csak ezután tehetünk bármit is. Gyógyszerszedés helyett keressünk valamilyen természetes gyógymódot – ezek gazdag tárháza áll rendelkezésünkre. Otthonunkban teremtsünk csendet, próbáljuk meg kiiktatni a televízió háttérzaját. A relaxálás sokat segíthet abban, hogy a félelem „kimenjen” belőlünk. Már az is jót tesz, ha fél órára beülünk egy kád vízbe, és végiggondoljuk a napunkat. Hétvégéken lehetőség szerint pihenjük, a mosatlan egész biztosan megvár. Ha szeretnénk komolyabban dolgozni magunkon, vezessünk álomnaplót, és segítségével próbáljuk meg értelmezni az álmainkat.

Ami a megnyílást illeti: a szeretet ott van mindannyiunkban, de ez önmagában kevés. A hozzá vezető utat telehordtuk mindenféle „törmelékkel”, vagyis nehéz élményekkel. Ezeket most szépen, fokozatosan el kell takarítanunk, azaz valamilyen gyógyítóeljárás segítségével fel kell oldanunk őket. Minden ilyen alkalom után jobban és jobban tudunk szeretni – s a szív lassan magától megnyílik. A körülmények valóban nem a legkedvezőbbek, de a jelenleg uralkodó intellektuális beállítottság az utolsó napjait éri, és egyre többször nyilvánulnak meg a nőies jin energiák.

– Számos vélemény kering arról, hogy mit hoz majd a 2012-es év. A jövendölések sorában az általános szellemi felemelkedés éppúgy megtalálható, mint a világméretű katasztrófa – továbbá szinte minden más is a kettő között.

– Nehéz lenne megjósolni, hogy pontosan mi történik majd 2012-ben, és jobb is így. Ha ugyanis tudnánk, nem lenne motivációnk a fejlődésre. Éberségünk kihunyna, ami szellemi szempontból a legnagyobb veszteségek közé tartozik.

– Nyilván lesznek, akik megragadják a lehetőséget a továbblépésre, mások számára ez közömbös. Hogyan fog tudni együtt élni a két csoport 2012 után?

– Azok fognak tudni együtt élni, akik életmód és szemlélet tekintetében hasonlítanak egymáshoz, és akiknek hasonló a rezgésük. Példának okáért már most nehezen férnek össze azok, akik tudatosan tesznek az egészségükért, és azok, akik saját felelőtlen életvitelük miatt betegednek meg. Egyre többen keresik a helyüket, illetve a magukhoz hasonló embereket: gyakrabban költözködnek, és ismeretségi körük is folyamatosan változik.

– Az átalakulás hatására megváltozik-e a fizikai testünk és érzékelésünk?

– A rezgések emelkedésével testünk finomabb, könnyebb, szinte áttetszőbb lesz, de a belső szerveink megmaradnak. A testi fájdalmak csökkenni fognak. Ugyanakkor az öt fizikai érzékszervünkkel többet tudunk majd érzékelni.

– Ha elfogadjuk a reinkarnáció tanát, további leszületésekre számíthatunk. Mennyiben térnek majd el ezek az eddigiektől?

– A 2012 utáni inkarnációk várhatóan könnyebbek lesznek. A félanyagi létben már nem az intellektus játssza a főszerepet, minden egyszerűbbé, tisztábbá válik. Az anyagot könnyebben alakíthatjuk gondolataink révén, így a „kint” és a „bent” is nagyobb hatással lesz majd egymásra. Gondolataink, érzéseink testünkben, testünkön is megnyilvánulnak majd – ez különben valamilyen szinten már ma is így van.

Készüljünk fel a változásokra! Judit tanácsai: • Fejlesszük ki magunkban a szívcsakra, azaz a szív energiaközpontjának a minőségeit, úgymint tisztalelkűség, becsületesség, jóhiszeműség, együttérzés. • Teremtsük meg a belső békét és harmóniát! • Törekedjünk arra, hogy egységben éljünk – ha nem is mindjárt az univerzummal, de legalább a többi emberrel! • A másikban ne a különbséget, hanem a hasonlóságot keressük! Igyekezzünk például kimaradni szóváltásokból az utcán vagy a tömegközlekedési eszközökön. • Bármilyen kis közösségekben is, de fogjunk össze másokkal! Minden mindennel összefügg, így bármit teszünk, azzal nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is befolyást gyakorolunk. Ez a kölcsönhatás pedig mindannyiunkra nézve felelősséggel jár. • Tudatosítsuk magunkban, hogy ugyanígy felelősséggel tartozunk a Föld – azaz a bolygó, a víz, a levegő, a növény- és az állatvilág – iránt is. Éljünk úgy, hogy ezzel csökkenthessük a Föld szenvedését!

Forrás: nlcafe.hu

Budaházy Edda: Nyílt levél az országhoz
2008-03-21. 08:21

Egészen megdöbbent az utóbbi napok hisztériája, ami a médiából és egyéb helyekről áramlik felénk. Most a támogató levelekről nem nyilatkoznék, mert szerencsére olyan is szép számmal akad, inkább azokhoz szeretnék szólni, akik ész nélkül kritizálják a március 15-én este demonstráló fiatalokat. Érdekes hallani, hogy ebben az országban mindenki csak az égő szemétkukákról tud beszélni, mintha ez volna a dolgok lényege.

Már hallom is a kórust, hogy hát „nem ez a megoldás” meg „miért kell kukákat felgyújtani”... Akkor kérem szépen mi a megoldás? Mert megoldást nem mutat fel senki, hiszen mára hova jutottunk a békés utakkal? Mert azt ugye nem gondoljátok, hogy az, hogy nincs vizitdíj, gyógyír a bajainkra? És ha 2010-ben megint elcsalják a választást? Akkor is majd az alkotmányos megoldásokat fogjátok szajkózni, ami bizonyítottan nem vezet eredményre?

Azok az emberek, akik a médiából szerzik az információikat – mert ki nem mennek, hogy a saját szemükkel megnézzék az eseményeket –, tudhatnák, hogy ezeket a kiragadott jeleneteket fogják mutatni, pedig nem ez volt a jellemző! Hogyhogy nem érzitek, hogy amíg egy perc alatt is milliárdokat lopnak el tőlünk, akkor a szócséplésből és a petíciók irogatásából meg a morális álldogálásból nem lesz változás? Azok az eszközök, amikhez a radikálisok nyúlnak, ősidők óta beválnak.

„De hát nem azok a szegény rendőrök az ellenségeink” – szinte hallom. 1956-ban miért nem sajnáltátok a Molotov-koktéllal felgyújtott katonákat, magyarok? Pedig azok is valahonnan a tajgáról ideszalajsztott, 20 éves kiskatonák voltak, akiknek zöme bizonyítottan azt sem tudta, hogy hol van! Azért, mert egy elnyomó hatalom katonái voltak pont úgy, mint ahogy ezek a rendőrök is azok, akik ha nem védenék ezt a kormányt, már a kukában volna.

„Budaházy egy provokátor.” Érdekes volt Pörzse Sándor műsora az Echo TV-ben, amelyben az egyik betelefonáló BIZTOS forrásból tudta, hogy Budaházy György az MSZP ügynöke, egy perccel később pedig egy másik betelefonáló HALÁL BIZTOS forrásból tudta, hogy a bátyám Orbán embere. Szegény, 82 éves nagymamánk ezt hallgatva negyed órán keresztül próbált betelefonálni – persze sikertelenül –, hogy elmondja: egyiknek sem az ügynöke, ő biztosan tudja, mert ő a nagymamája. Nektek miért nem az a gyanús inkább, aki egy véleményen van bolgár meg orosz urakkal, akiknek egyébként a neve is mutatja, hogy nem magyarok? A szerbek bezzeg nem sopánkodnak holmi lángoló kukákon.

Miért nem lehet elképzelni, hogy valaki a hazájáért aggódik? Hát elvesztettétek a józan eszeteket? Hányok attól a demokráciától, ahol a békesség a legfontosabb dolog. Nem baj, ha az emberek elszegényednek, ha a kismamák a folyosón hozzák világra gyermekeiket, ha eladják a lábunk alól az anyaföldet, ha szüleinket vidéken meggyilkolják, ha tönkremennek a mezőgazdaságban dolgozók, ha az adók az egeket verik, ha az országot elárasztják és szétlopják az idegenek – csak a kukáink megmaradjanak! Hol van itt békesség? Én a fiamat igenis arra tanítom, hogy ha megütik, adja vissza. Mert ez a természet törvénye! Miért a demokráciát véditek, ahol 10 analfabéta leszavaz 9 tudóst? Miért nem a magyar népet foggal és körömmel? Pusztuljon az a demokrácia, ami a férfiakból békés birkákat farag!!! A parlamenti ellenzék pedig a mészárossegéd szerepét játssza, aki lefogja a még ellenállni akaró bikákat.

Égett pár kuka. Hát égjen, lángoljon ez az egész ország, ha kell, hogy megakadályozzuk módszeres kipusztításunkat! Háborúban vagyunk, hát nem veszitek észre? „De az emberek, ha ezt látják, nem állnak majd mellénk.” Na és? Mit foglalkoztok azoknak a véleményével, akiknek csak a betevő kukájuk számít? Nekünk csak rátok lenne szükségünk, kik értitek e szavakat, mégis ellöktök magatoktól! Apáink, nagyapáink, akik ránk hagytátok ezt a világot, miért pocskondiáztok, mikor a bátorításotokra és az erőtökre lenne szükség?

Szimbolikus dolog számomra ez a kukaügy. A magyar nép, amely az évszázadok folyamán az Isten, Haza, Család vagy a fennkölt turulmadár alakját tűzte zászlajára, ma úgy tűnik, inkább egy kukát hímezne oda. Mert pusztulhat minden, de ha a kukáinkhoz nyúlnak, azt nem hagyjuk!

A magam részéről felajánlok pár ezer forintot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. javára, nehogy kukák nélkül maradjon ez a város. Csatlakozni lehet a 459-6700-s telefonszámon.

Budaházy Edda

Az amerikai hadsereg tevékenysége veszélyezteti az iraki Ur városában a sumérok sivatagi homok borította egykori települését. Katonai támaszpontok létesítése a régészetileg még föl nem tárt településeken rongálja az ókori településeket - nyilatkozta az iraki régészeti miniszter. A legfrissebb műholdfelvételeken jól látható például, hogy egy katonai repülőtér építésekor az ókori város egy részét teljesen ledózerolták. Ur városa az Eufrátesz déli folyásánál Kr.e. 4300-tól lakott hely volt és négyezer évvel ezelőtt vezető szerepet játszott Mezopotámiában. (MR)